Utólagos tandíjat fizettetne a lemorzsolódó egyetemistákkal Pokorni

Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. Az oktatási bizottság fideszes elnöke a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.

  • Eduline
Jelenleg évente 90-100 ezer diákot vesznek fel felsőoktatási intézménybe, de évente a magyar felsőoktatás csak 50-54 ezer diplomást bocsájt ki, vagyis 30-40 százalék közötti a lemorzsolódás - mondta Pokorni Zoltán kedden a Tv2 Mokka című műsorában - írja az origo.hu.

Pokorni Zoltán Hoffmann Rózsával. Nem egyezik a véleményük a hallgatói létszámról
MTI

A parlament oktatási bizottságát is vezető politikus szerint hibás az az elképzelés, hogy spórolás címén csökkenteni kell a felsőoktatásba felvett hallgatók számát, fontosabbnak tartja a pazarló tételek megszüntetését, ilyennek látja például azokat a diákokat, akik például három évig járnak az állam költségén iskolába, majd nem fejezik be azt.

Pokorni szerint az ilyen diákok utólagos finanszírozását úgy lehetne megoldani, hogy ha nem folytatják tanulmányaikat, akkor az állam kiállítja nekik a számlát, amit a diáknak be kell fizetnie, az ilyen esetekre a diákhitel egy speciális formáját dolgozná ki a politikus. Mennyibe kerül a diploma? Milyen tandíjrendszer működik az európai országokban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.