Nem a tanár személyétől, sokkal inkább oktatási módszerétől függ, hogy a diákok mennyire képesek elsajátítani a tananyagot - állítják amerikai szakemberek.
A Nobel-díjas fizikus, Carl Wieman vezetésével készített kutatás eredményei szerint a diákok interaktivitására épülő tanítási módszer jóval hatékonyabb a hagyományos oktatással szemben. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány céljából a szakemberek két, nagyjából azonos fizikaelőadás-sorozatot követtek figyelemmel heti három órában, tizenegy héten keresztül. Az órákat több mint 250 kanadai egyetemista látogatta. Mit érnek a Magyarországon is használt tanítási-tanulási módszerek? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tizenkettedik héttől kezdve az egyik osztály megmaradt a szokásos, a tanár előadására épülő oktatásnál, míg a másik osztály tagjai interaktív órákon vettek részt. Utóbbi esetében gyakorlatilag nem volt hagyományos oktatás, a diákok távirányítószerű készülékeket használhattak. Az órák rövid, kis létszámú csoportos megbeszélésekre, "klikkelős" választ igénylő feladatokra, gyakorlati bemutatókra és kérdés-válasz szekciókra épültek. A tanár azonnali visszajelzést kapott arról, hogy mit értettek meg a diákok, és mit nem. "Ez valóban arra épül, hogy mi zajlik a diákok fejében, nem pedig az oktató személyére. Sokkal hatékonyabb tanulási folyamat" - hangsúlyozta Wieman, aki a Brit Columbia-i Egyetem és a Coloradói Egyetem tudományos oktatási programjainak vezetője, egyben a Fehér Ház tudományos és technológiai irodájának társigazgatója. A szétválasztást megelőzően a két osztály nagyjából azonos teszteredményeket produkált. A tizenkettedik héten tanultakat visszakérdező feladatsor esetében azonban a hagyományos módszerrel oktatott diákok csak a kérdések 41, míg az interaktív oktatásban részesülők átlagosan 74 százalékára válaszoltak helyesen. "A hagyományos osztályban elért legmagasabb eredmények jóval az interaktív osztályban produkált átlagteljesítmények alatt voltak" - mutatott rá Wieman, hozzátéve, hogy a diákok figyelme és aktivitása is sokkal magasabb volt az interaktív órákon. A szakember azt is aláhúzta, hogy a modernebb oktatási módszer nem a videójátékokon nevelkedett generációhoz, sokkal inkább az agy tanulási képességéhez való alkalmazkodásra épül.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
