Nem a tanár személyétől, sokkal inkább oktatási módszerétől függ, hogy a diákok mennyire képesek elsajátítani a tananyagot - állítják amerikai szakemberek.
A Nobel-díjas fizikus, Carl Wieman vezetésével készített kutatás eredményei szerint a diákok interaktivitására épülő tanítási módszer jóval hatékonyabb a hagyományos oktatással szemben. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány céljából a szakemberek két, nagyjából azonos fizikaelőadás-sorozatot követtek figyelemmel heti három órában, tizenegy héten keresztül. Az órákat több mint 250 kanadai egyetemista látogatta. Mit érnek a Magyarországon is használt tanítási-tanulási módszerek? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A tizenkettedik héttől kezdve az egyik osztály megmaradt a szokásos, a tanár előadására épülő oktatásnál, míg a másik osztály tagjai interaktív órákon vettek részt. Utóbbi esetében gyakorlatilag nem volt hagyományos oktatás, a diákok távirányítószerű készülékeket használhattak. Az órák rövid, kis létszámú csoportos megbeszélésekre, "klikkelős" választ igénylő feladatokra, gyakorlati bemutatókra és kérdés-válasz szekciókra épültek. A tanár azonnali visszajelzést kapott arról, hogy mit értettek meg a diákok, és mit nem.
"Ez valóban arra épül, hogy mi zajlik a diákok fejében, nem pedig az oktató személyére. Sokkal hatékonyabb tanulási folyamat" - hangsúlyozta Wieman, aki a Brit Columbia-i Egyetem és a Coloradói Egyetem tudományos oktatási programjainak vezetője, egyben a Fehér Ház tudományos és technológiai irodájának társigazgatója.
A szétválasztást megelőzően a két osztály nagyjából azonos teszteredményeket produkált. A tizenkettedik héten tanultakat visszakérdező feladatsor esetében azonban a hagyományos módszerrel oktatott diákok csak a kérdések 41, míg az interaktív oktatásban részesülők átlagosan 74 százalékára válaszoltak helyesen.
"A hagyományos osztályban elért legmagasabb eredmények jóval az interaktív osztályban produkált átlagteljesítmények alatt voltak" - mutatott rá Wieman, hozzátéve, hogy a diákok figyelme és aktivitása is sokkal magasabb volt az interaktív órákon. A szakember azt is aláhúzta, hogy a modernebb oktatási módszer nem a videójátékokon nevelkedett generációhoz, sokkal inkább az agy tanulási képességéhez való alkalmazkodásra épül.
MTI
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
