Sem a győri Széchenyi István Egyetem, sem a soproni központú Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora nem kívánta kommentálni szerdán az MTI-nek az állami fenntartású felsőoktatási intézmények tervezett új struktúrájáról megjelent információkat. Az utóbbi intézmény vezetője azonban azt megerősítette, hogy a témában a múlt héten valóban volt egyeztetés.
Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora azt közölte: ő is csak az Origo hírportál cikkéből értesült az elképzelésről. A leírtakat csak egy lehetséges forgatókönyvnek nevezte, s úgy fogalmazott, "mi azt reméljük, hogy lesz olyan alternatíva, amelyben legalább megemlítik az egyetem nevét".
Hangsúlyozta: a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha nagyobb összhangba kerülne a felsőoktatás és a munkaerőpiac, és az intézmények hatékonyabban, takarékosabban és több eredményt felmutatva dolgoznának. Ezt pedig - mint mondta - az általa vezetett egyetem "igen komolyan veszi, igen régóta".
Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora az MTI megkeresésére annyit közölt: valóban volt a múlt héten egy ilyen egyeztetés, ott azonban abban állapodtak meg, hogy a kérdésben a sajtó tájékoztatása a minisztérium feladata.
Az origo.hu birtokába került felsőoktatási koncepció szerint - melyről a hírportál közlése szerint az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett - a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). Információik szerint az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. A hírportál úgy tudja, a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. Az oktatási államtitkárság szerda délután az eduline-nak eljuttatott közleményében azt írta, alaptalanok az egyetemek megszüntetéséről szóló hírek.eduline/MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
