Országos tüntetést tartanak április 9-én a maguknak munkát és jövőt követelő olasz diplomások, akik a felmérések szerint egyre rosszabb állásokat találnak maguknak.
Olaszországban mára érvényét vesztette az évtizedeken át ismételt jó tanács, a "tanulj, hogy jó munkád legyen!" Az Istat statisztikai hivatal szerint a harmincnégy év alatti érettségizettek és diplomások negyvenhét százaléka végzettséget egyáltalán nem igénylő, tudásánál sokkal alacsonyabb szintű munkát végez - rendszerint határozott időre szóló szerződéssel, negyven százalékuk feketén dolgozik. Egyetemi diplomával a zsebükben múzeumi teremőrnek kénytelenek elmenni, a köztisztasági hivatalokban pedig emelkedik a mérnök-szemetesek száma. A telefonos központokban (többségében három hónapos, havi háromszáz eurós szerződéssel) dolgozók huszonkilenc százaléka legalább alapdiplomával rendelkezik. Milyen fizetésre számíthatnak itthon a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az Almamater egyetemi alapítvány adatai szerint négy évvel tanulmányaik befejezése után a diplomások tizenegy százaléka teljesen feleslegesnek tartja végzettségét. A Censis társadalomkutató intézet hozzátette: a 2004-2009 közötti időszakban a foglalkoztatottság egyedül a végzettséget nem igénylő szolgáltatási szektorban emelkedett (+17,9 százalék). Eközben az egyetemi tandíj átlagosan évi 1747 euró - mutat rá a Federconsumatori fogyasztóvédelmi egyesület.
A bizonytalanság veszélyt is rejt magában. A fiatal dolgozók harmincöt százaléka fizikai erőfeszítéssel járó, tizennyolc százaléka veszélyes munkát végez. 2009-ben közel háromszáz 35 év alatti halt meg munka közben Olaszországban. Ötvennyolc százalékuk számára teljesen kilátástalannak tűnik munkaerő-piaci helyzete, harmincöt százalékuk az állása elvesztése miatti állandó félelemben él - állapította meg az Ires gazdasági és társadalomkutató intézet.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
