Április 4-én folytatódik a Mindentudás Egyeteme a Magyar Televízióban. Az első adásban Barabási Albert-László tart előadást Amit ma megtehetsz, megteszed holnap is címmel - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.
"Kibővült adásokkal folytatódik a Mindentudás Egyeteme a Magyar Televízióban. A 16 héten át, elsőként jövő hétfőn látható tudományos ismeretterjesztő sorozat újabb szemeszterében már nemcsak tudományos előadásokat, hanem ismeretterjesztő filmeket és kerekasztal-beszélgetéseket is láthatnak egy-egy témáról az érdeklődők" - olvasható a közleményben.
A Mindentudás Egyeteme 2.0 idei 48 adásában 16, közérdeklődésre számottartó témakört mutatnak be az előadásokra felkért, nemzetközi szinten is elismert magyar kutatók.
"A korábban megkedvelt előadások mellett új tartalmakkal bővül a Mindentudás Egyeteme. Az MTV képernyőjén folytatódó sorozat legfontosabb újdonsága, hogy a hétfő délutánonként látható előadásokat másnap tudományos ismeretterjesztő filmek követik az adott téma kutatásáról és gyakorlati megvalósításáról. Harmadnap, szerdánként pedig az előadás témájának a tudományon túlmutató, társadalmi, erkölcsi vagy világnézeti összefüggéseiről láthatnak kerekasztal-beszélgetést az érdeklődők" - közölte Cserháti Ágnes, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szóvivője.
A sorozat 50 perces adásait hétfőtől szerdáig, 14.30-tól vetíti az m1, és még aznap este, főműsoridőben, 20.30-tól ismétli az m2.
A közlemény szerint hetente három napon át, tudományos szempontból, gyakorlati oldalról és tágabb összefüggéseiben ismerhetnek meg olyan témaköröket az MTV nézői, mint az emberi viselkedés, a lelki egészség, az alvás, az öröklődés, az őssejtek kutatása, de szó lesz a véges ásványi nyersanyagkészletről, az energiaellátás biztonságáról, az éghajlatváltozásról, a részecskefizikáról és a Földön kívüli élet tudományos vizsgálatáról is.
A Mindentudás Egyeteme 2.0 honlapján (
) valamennyi előadásról és előadóról bőséges információkat találnak az érdeklődők, ugyanitt az előadássorozat korábbi szemeszterei is elérhetők.
MTI
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
