Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét; a tervek szerint az ilyen szakok indítását - az állami képzéshez hasonlóan - az államtitkárság szabályozni fogja.
Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a tervekről részleteket nem árult el, konkrét szakokat sem nevezett meg.
Úgy fogalmazott: a költségtérítéses képzések rendszere valószínűleg fennmarad, de bizonyos területeken a jelenlegihez képest jelentősen emelkedhet a térítési költség. Olyan területeken, ahol a gazdaság, a társadalom számára fontos képzések történnek, ott a keretszámok növelésében gondolkodnak, és lesznek olyan területek, ahol plusz ösztöndíjakkal szeretnék ösztönözni és bátorítani a hallgatókat - jelezte előzetesen a helyettes államtitkár. Mennyivel emelkedhet a fizetős szakok díja? Összefoglalónkat itt olvashatod el. A kiosztott háttéranyagban az szerepel: nem kívánják a költségtérítéses képzést megszüntetni, de annak rendszerét újragondolják. A hallgatói befizetéseket illetően az önköltséges rendszer irányába kell haladni - írták. Az eddigi rendszer szerint a költségtérítéses szakok indításáról, a felvehető hallgatók létszámáról az intézmények saját hatáskörben dönthettek. Döntésüket a hallgatók igényei, az aktuális divat, és nem a gazdasági racionalitás befolyásolta, így több szakmában munkanélküliek képzése folyt. Az oktatási államtitkárság álláspontja szerint ez nem tisztességes az adófizetőkkel szemben, akiknek a pénzéből az állam elképesztő összegekkel egészíti ki a hallgatói befizetések és a képzés tényleges költségei közötti különbözetet. Az idegen nyelven folyó képzéseken ugyanakkor a hallgatók számát növelni kívánják. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvény újabb változata néhány héten belül ismét társadalmi vitára kerül, s a javaslatot a parlament május végén, júniusban fogadhatja el. Várhatóan 2012 szeptemberében a legtöbb passzus életbe is léphet.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
