Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét; a tervek szerint az ilyen szakok indítását - az állami képzéshez hasonlóan - az államtitkárság szabályozni fogja.
Dux László, felsőoktatási helyettes államtitkár egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a tervekről részleteket nem árult el, konkrét szakokat sem nevezett meg.
Úgy fogalmazott: a költségtérítéses képzések rendszere valószínűleg fennmarad, de bizonyos területeken a jelenlegihez képest jelentősen emelkedhet a térítési költség. Olyan területeken, ahol a gazdaság, a társadalom számára fontos képzések történnek, ott a keretszámok növelésében gondolkodnak, és lesznek olyan területek, ahol plusz ösztöndíjakkal szeretnék ösztönözni és bátorítani a hallgatókat - jelezte előzetesen a helyettes államtitkár. Mennyivel emelkedhet a fizetős szakok díja? Összefoglalónkat itt olvashatod el. A kiosztott háttéranyagban az szerepel: nem kívánják a költségtérítéses képzést megszüntetni, de annak rendszerét újragondolják. A hallgatói befizetéseket illetően az önköltséges rendszer irányába kell haladni - írták. Az eddigi rendszer szerint a költségtérítéses szakok indításáról, a felvehető hallgatók létszámáról az intézmények saját hatáskörben dönthettek. Döntésüket a hallgatók igényei, az aktuális divat, és nem a gazdasági racionalitás befolyásolta, így több szakmában munkanélküliek képzése folyt. Az oktatási államtitkárság álláspontja szerint ez nem tisztességes az adófizetőkkel szemben, akiknek a pénzéből az állam elképesztő összegekkel egészíti ki a hallgatói befizetések és a képzés tényleges költségei közötti különbözetet. Az idegen nyelven folyó képzéseken ugyanakkor a hallgatók számát növelni kívánják. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a felsőoktatási törvény újabb változata néhány héten belül ismét társadalmi vitára kerül, s a javaslatot a parlament május végén, júniusban fogadhatja el. Várhatóan 2012 szeptemberében a legtöbb passzus életbe is léphet.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
