Több mint hétszáz alkalmazottja perli a Pécsi Tudományegyetemet elmaradt kockázati pótlékok, illetve az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt - írta az Új Dunántúli Napló csütörtöki számában.
Burrat Husam ügyvéd a lapnak úgy nyilatkozott: az egyetemen azonos munkakörben dolgozó közalkalmazottak között tettek különbséget a kockázati pótlékoknál. Az intézmény ellen született már másodfokú, elmarasztaló ítélet, több ügyben pedig kiegyeztek a felek. Az ügyvéd szerint - tekintve, hogy a perek azonosak - nem érthető, hogy többszöri megkeresése ellenére sem hajlandóak velük egyeztetési tárgyalásokat folytatni. A követelés személyenként legalább 720 ezer forint - tette hozzá.
Az egyetemen a lappal azt közölték, hogy 2003-tól kezdődően a kockázati pótlékot jogszerűtlenül folyósították. A törvényi feltételek hiánya ellenére fizettek egyes közalkalmazottaknak kockázati illetménypótlékot, másoknak viszont, akiknek jogszerűen járt volna, nem. Hozzátették: soha nem zárkóztak el az egyeztetésektől, ám egyelőre nem biztosítottak az esetleges egyezség teljesítéséhez szükséges anyagi feltételek. Igaz, a Legfelsőbb Bíróság e perekben még nem határozott, így még nem is számolnak tömeges kifizetésekkel - olvasható a baranyai napilapban.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
