A Harvard a világ legjobb egyeteme a The Times című brit lapban közölt összesítés szerint: az eredmény nem meglepő, az amerikai elitegyetem tavaly is a lista élén szerepelt, sőt az École des Mines de Paris friss felsőoktatási rangsorában is az első helyet szerezte meg.
Az újság a világ legjobb egyetemeit vette számba kétszáz intézményt tartalmazó rangsorában, amelyben a második helyet a Massachusettsi Institute of Technology (MIT) szerezte meg, a harmadik helyre a Cambridge került. A hazai egyetemek és főiskolák teljes és képzési területekre lebontott rangsorát itt találod.
A Times Higher Education World Reputation Rankings listájának élmezőnyét amerikai intézmények uralják. Az első tíz felsőoktatási intézményből hét egyesült államokbeli, kettő brit és egy japán.
A "dobogósokat" a negyedik helyen a kaliforniai Berkeley, majd a Stanford, az Oxford, a Princeton, a tokiói, a Yale, végül a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech) követi. Előkelő helyen szerepel még az Imperial College London (11. hely), a kaliforniai egyetem (12. hely), a michigani egyetem (13. hely), a Johns Hopkins egyetem (14. hely) és a chicagói egyetem (15. hely). A ranglista összeállításakor 131 ország 13 388 oktatójának véleményét kérték ki 2010 év végén az Ipsos Media segítségével.Az École des Mines de Paris listáján is a Harvard az elsőA Harvard és két tokiói egyetem áll az École des Mines de Paris 2011-es felsőoktatási rangsorának élén is. A francia intézmény minden évben összeállítja listáját azokról az egyetemekről, ahol a világ legnagyobb vállalatainak vezetői végeztek. A vizsgálat alapja a világ legjelentősebb vállalatainak 2010-es Fortune-listája volt. A kutatók mindössze egy szempontot vettek figyelembe a rangsor összeállításakor: minél több csúcsvezető van az öregdiákok között, annál több pontot kap az adott felsőoktatási intézmény. Például az amerikai Wal-Mart Stores vállalat legfelsőbb vezetője, H. Lee Scott kizárólag a Pittsburg State University-re járt, ezért ez az egyetem teljes pontot kapott. A General Motors vezérigazgatója, G. Richard Wagoner a Duke-on és a Harvardon egyaránt tanult, ezért mindkét egyetem fél-fél pontot kapott.Idén az amerikai és a japán egyetemek taroltak, a negyedik helyezett a francia HEC, míg az ötödik a Kyoto University és a brit egyetemi rangsorok éllovasa, az Oxford lett. A 350-es listán több német, kínai és brit intézmény is szerepel, többek között a Cambridge, a kölni és a frankfurti egyetem, valamint a kínai Wuhan University. A 2011-es felsőoktatási rangsorról bővebben itt olvashatsz.eduline/mtiAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
