Újra lesz Mindentudás Egyeteme a tévében: csaknem kétévnyi huzavona után immár folyik a műsorok gyártásának előkészítése, és a program még ebben a hónapban adásba kerülhet - írja a keddi Népszabadság.
A napilap szerint az újabb 16 epizód elkészítését a Norvég Alaptól elnyert 700 milliós támogatás tette lehetővé, ám a magyar közreműködésre aspirálók vitái miatt majdnem lemaradtak a szigorú határidőhöz kötött adományról.
A Mindentudás Egyeteme Kft. - az elmúlt évtized legsikeresebb ismeretterjesztő műsorfolyamát gyártó kht. utóda - két éve pályázott egy műsorötlettel a Norvég Alap támogatásait is kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. 2009 áprilisában megtörtént az eredményhirdetés, ám az elnyert 700 millió forintot a közelmúltig nem vették igénybe, sőt, a legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy a pénzt nem is tudják felhasználni. A kht.-t annak idején a Matáv és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hozta létre, és ma is ez a két jogi személy bábáskodik a projekt körül, ám a kibontakozást nem az ő nézetkülönbségük hátráltatta: az alapítók minden fontos kérdésben egyetértettek. A Népszabadság információi szerint a konfliktus a kht. egykori stábjának néhány kulcsfigurája és az MTA között feszült. Hogy hol lesznek láthatóak az adások, azt még pontosan nem lehet tudni. Szándéknyilatkozat született arról, hogy az MTV és a Duna Televízió is leadja az előadásokat (ezek mellett valószínűleg magazinműsorok is készülnek a 16 témáról), de kötelező érvényű szerződésről még nem tud a Népszabadság. Az viszont most is felmerült, hogy esetleg a kereskedelmi televíziók is beszállnának a sugárzásba.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
