Elérhetetlen volt a győri Széchenyi István Egyetem Neptun rendszere a vizsgaidőszak előtt: az egyetem főtitkára szerint hiába lenne több szerver, akkor sem tudnának 12 ezren egyszerre belépni a rendszerbe, ahol többek között a vizsgákat vehetik fel a hallgatók. Ráadásul néhány trükköző informatika szakos hallgató miatt szigorítani kellett a neptunos vizsgajelentkezés szabályain.
Az összes kurzusnál és vizsgánál limitált a létszám, így az dönti el, hogy fel tudnak-e jelentkezni a hallgatók kiválasztott vizsgaidőpontra, hogy egyáltalán meg tudják-e nyitni az oldalt – írja a Kisalföld. A győri egyetem Neptunján december 6. este nyolc óra óta lehet jelentkezni a szóbeli és írásbeli vizsgákra, de már aznap délután elérhetetlen volt a rendszer. „A rendszert üzemeltető számítógépek túlterheltek, a szerverek száma a jelenlegi terhelés kezelésére nem elégségesek, kérem, próbálkozzon később” – állt az oldalon.
„Nem válik elérhetetlenné a Neptun minden egyes tantárgyfelvételnél és vizsgajelentkezésnél, de az tény, hogy 12 ezer diák egyszerre nem tud bejelentkezni. Képtelenség olyan rendszert építeni, amellyel ezt meg tudnánk oldani. Abban sem lehetünk biztosak, hogy ha százhuszonhat szervert üzemeltetnénk, megoldódna a probléma” – mondta a hírportálnak Író Béla, a Széchenyi István Egyetem főtitkára.
Vagyis hiába ül valaki este öt órától a számítógép előtt, ha a jelentkezés kezdete este nyolc óra. Ráadásul néhány trükköző informatikushallgató miatt – akik külön programokat írnak arra, hogy a rendszer ne dobja ki őket – a belépés „újraindul” este nyolctól, hogy tényleg mindenki egyenlő esélyekkel induljon.edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
