Fokozatosan szabad csak szélesebb körben előírni az emelt szintű érettségit, időt hagyva a diákoknak és az iskoláknak felkészülni a szigorúbb követelményekre – így nyilatkozott Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, a parlament oktatási bizottságának elnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel.
"Az emelt szintű érettségi rendszere jól működött volna, ha nyolc évvel ezelőtt nem veri szét a Magyar Bálint-féle oktatáspolitika. Most az a kérdés, hogy mikorra és milyen ütemben lehet helyreállítani" - mondta Pokorni Zoltán, aki szerint csak óvatosan szabad hozzányúlni az oktatás szabályozásához.
„2013-ra mondja meg a kormány, mely szakokra való bejutáshoz kell legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Nem látok ellentmondást a saját véleményem és az oktatási államtitkárság véleménye között, csak nem jó, ha egyszerre túl nagyot akarunk emelni a lécen. Ugyanis nem a gyerekek megalázása vagy továbbtanulástól való elriasztása a célunk. Időben kell jelezni a gyerekeknek, hogy többet kell tanulni, és a gimnáziumoknak is, hogy jobban fel kell készíteni a diákokat” – szögezte le az oktatáspolitikus, hozzátéve: sajnálta volna, ha 2014-ben egyszerre két emelt szintű vizsgát írtak volna elő a középiskolásoknak.
Pokorni úgy véli, a szakok iránti „kereslet” is befolyásolhatja majd, hogy előírják-e az adott szakon a két emelt szintű érettségit a bejutás feltételeként „Pár keresett szakon, ahol nagyon nagy a verseny – az orvosin, az építészeten, az informatikus szakokon – elő lehet írni a kettőt. Ott, ahová lasszóval kell fogni most is a gyerekeket, lehet, 2014-től sem kell két emelt szintű vizsgát előírni” – mondta.
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
