Szigorúbb felvételi, kevesebb hallgató az új felsőoktatási koncepcióban

Felemelik a felvételi ponthatárt, két emelt szintű érettségi lesz kötelező a felvételihez, ingyenesen tanulhatnak a kismamák és a kisgyermekes apukák - többek között ezeket az elemeket tartalmazza az új felsőoktatási koncepció, amelyről a Népszabadság és a Magyar Nemzet pénteki számában számol be.

  • Eduline
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a lap birtokába került dokumentum szerint a jövőben kevesebb helyre lehet majd jelentkezni, de a felvételt nem nyert hallgatóknak más, általuk nem megjelölt intézményben is felajánlhatnak majd férőhelyet.

A felvételi követelmények szigorítását azzal indokolják, hogy a tapasztalatok szerint nem alkalmas a felsőoktatási képzésben való részvételre az a hallgató, aki nem tette le az emelt szintű érettségi vizsgát. A koncepció szerint a felvételizőknek egy kötelezően előírt és egy választható tárgyból kell majd emelt szintű vizsgát tenniük - írta a Magyar Nemzet.

A Népszabadság is a szerkesztőség birtokába került dokumentum alapján arról számol be, hogy a koncepció alapján nem csak a hallgatók érdekeltsége változna, módosulna a finanszírozás és az oktatókkal kapcsolatos követelmény is. A karokon a tanárok hétharmadának tudományos fokozattal kellene rendelkeznie, s egy oktatóra 25 diáknál nem juthat több.

mti

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.