Szigorúbb felvételi, kevesebb hallgató az új felsőoktatási koncepcióban

Felemelik a felvételi ponthatárt, két emelt szintű érettségi lesz kötelező a felvételihez, ingyenesen tanulhatnak a kismamák és a kisgyermekes apukák - többek között ezeket az elemeket tartalmazza az új felsőoktatási koncepció, amelyről a Népszabadság és a Magyar Nemzet pénteki számában számol be.

  • Eduline
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a lap birtokába került dokumentum szerint a jövőben kevesebb helyre lehet majd jelentkezni, de a felvételt nem nyert hallgatóknak más, általuk nem megjelölt intézményben is felajánlhatnak majd férőhelyet.

A felvételi követelmények szigorítását azzal indokolják, hogy a tapasztalatok szerint nem alkalmas a felsőoktatási képzésben való részvételre az a hallgató, aki nem tette le az emelt szintű érettségi vizsgát. A koncepció szerint a felvételizőknek egy kötelezően előírt és egy választható tárgyból kell majd emelt szintű vizsgát tenniük - írta a Magyar Nemzet.

A Népszabadság is a szerkesztőség birtokába került dokumentum alapján arról számol be, hogy a koncepció alapján nem csak a hallgatók érdekeltsége változna, módosulna a finanszírozás és az oktatókkal kapcsolatos követelmény is. A karokon a tanárok hétharmadának tudományos fokozattal kellene rendelkeznie, s egy oktatóra 25 diáknál nem juthat több.

mti

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.