A tatabányai több mint egymilliárd forintos fejlesztések kezdődnek, amelyek segítik a hallgatók diploma utáni elhelyezkedését, mélyítik az intézmény és a régió vállalkozásai közötti kapcsolatot - tájékoztatta a főiskolát fenntartó Edutus Zrt. vezérigazgatója szerdán az MTI-t.
Az intézmény a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére benyújtott pályázatának keretében felméri a 2007-ben és 2009-ben végzettek elhelyezkedési mutatóit, a jelenlegi diákok véleményének figyelembevételével vizsgálja a tanultak hasznosságát, majd a tapasztalatokat beépítik az oktatásba. Az év elején megkezdődött programot 157 millió forinttal támogatja Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja - mondta el Prekker Judit.
A projekt részeként hallgatói információs és szolgáltató irodát hoznak létre, ahol a diákok egy helyen intézhetik a főiskolával kapcsolatos ügyeiket, fejlesztik az intézmény weboldalát, újraindítják a Mütfi hallgatói magazint, valamint a hallgatók egyénre szabott pályaorientációs és tanulmányi tanácsadásban részesülhetnek.Prekker Judit hozzátette, hogy "A MÜTF pályára állít" pályázat folytatásaként az Oktatási és Kulturális Minisztérium 285 millió forinttal támogatta a főiskola munkaerő-piaci alkalmazkodást elősegítő pályázatát. A program két éve alatt minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, feltérképezik a vállalatok végzősök iránti követelményeit és elvárásait, illetve egy kisebb teljesítményű lézerlabort alakítanak ki a műszaki képzésekhez, és e-learning fejlesztés is megvalósul a támogatásból.Az Edutus Zrt. vezérigazgatója elmondta, szintén kétéves program kezdődik a nyáron a Támop keretében a Technológia és Tudástranszfer Iroda létrehozására a Közép-dunántúli régió versenyképességének növeléséért. A 226 millió forinttal támogatott terv erősíti a főiskola regionális szerepvállalását, kapcsolatot teremt az intézmény és a vállalkozások között. Az irodát Tatabányán hozzák létre, a régió vállalatai számára elérhető közelségben. A főiskola új profilként vette fel műszaki képzések indítását. Az új szakmák igényeihez kapcsolódó fejlesztésre benyújtott pályázatot 380 millió forinttal támogatta az unió.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
