Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Fábián István vegyészprofesszor lesz július 1-től a Debreceni Egyetem (DE) új rektora; a tudományegyetemi karok eddigi elnökét 90 százalékos szavazati aránnyal választotta meg csütörtöki ülésén a DE szenátusa.
Fésüs László akadémikus, jelenlegi rektor mandátuma június 30-án jár le, ő nem indult újra a posztért. A rektori pályázatot ketten adták be: Fábián István mellett Pethő Attila professzor, az informatikai kar dékánja, ő azonban csütörtökön visszalépett a jelöléstől. A rektorválasztáson a 74 tagú szenátusból 67-en voltak jelen, közülük 60-an szavaztak Fábián Istvánra.
A DE gazdaságilag stabil, az egyik legjobban gazdálkodó egyetem az országban, ennek megőrzése az egyik legfontosabb feladatom - mondta a megválasztott rektor. Fábián István rektorként a minőségi képzés fejlesztését kívánja előtérbe helyezni, nagy hangsúlyt helyez a doktori iskolákra, a kutató egyetemi státuszra, s fontosnak tartja a külföldi hallgatói létszám növelését.mti
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.