Díjazott magyar egyetemisták az EU Fiatal Tudósok Versenyén

Harmadik helyezést ért el újfajta óraszerkezetével Hunyadi Áron az Európai Unió által szervezett Fiatal Tudósok Versenyén. 38 ország fiatal kutatói versengtek összesen 87 projekttel a Párizsban szerdán véget ért rendezvényen - tudatta a szervező Európai Bizottság közleményében az MTI-vel.

  • Eduline

A 14 és 20 év közötti résztvevők Európából, valamint Kanadából, Kínából, Japánból, Új-Zélandról, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból érkeztek a francia fővárosba, valamennyien nemzeteik ifjú tudós versenyeinek győztesei. A legkülönbözőbb tudományterületekről érkezett 87 pályamunkát 17 tagú nemzetközi zsűri értékelte Párizsban.

A három, egyenként 7000 euróval járó első helyezést ír, svájci és lengyel diákok kapták biológiai, illetve fizikai témájú projektjükért. A 19 éves svájci Fabian Gafner például hátramenetbe kapcsolható repülőjével nyerte el a zsűri elismerését. Az 5000 euróval járó második helyezéseket francia, máltai és spanyol fiataloknak ítélték, míg az 500 euróval járó harmadik helyezést egy-egy magyar, német és izraeli diák kapta.

Hunyadi Áron az Innovációs Szövetség által megrendezett 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs tehetségkutató versenyen idén elért első helyezése révén jutott ki a párizsi megmérettetésre. Munkájának tárgya egy újfajta mechanikus kar- és zsebóraszerkezet, amely a gravitáció káros hatásait képes egy másodperc töredéke alatt kompenzálni. A szerkezet látványos, az eddigi megoldásoknál lényegesen egyszerűbb, jobban működik, és gyártása költséghatékonyabb. "Munkám másik része egy olyan időkijelzés, amely egy mechanikus szerkezet révén az analóg és a digitális kijelzés előnyeit ötvözi és a dizájn számára nyújt új lehetőségeket" - mondta el akkor az MTI kérdésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, aki az ifjú magyar tudósokat is képviseli majd az idei stockholmi Nobel-díj-átadáson.

Kajtár Máté veszélyes folyadékot tároló föld alatti tartályok nagy pontosságú hibahely-meghatározásával pályázott a magyar versenyen, és szintén első helyezést ért el. Az uniós megmérettetésről ő a szervező francia nemzeti kutatási központ különdíjával térhetett haza.

mti

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.