Látogatás után - döntés előtt

Véget ért a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Látogató Bizottságának három napos látogatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Bizottság munkájáról, az egyetem intézményeinek, menedzsmentjének közreműködéséről kérdeztük Prof. Dr. Szabó János DSc rektort.

  • Eduline

Mi mindenre terjedt ki a Látogató Bizottság vizsgálódása?

A szokás az, hogy az Akkreditációs Bizottság az egyetem minden működési területének áttekintésére jogosítványokat ad a Látogató Bizottságnak. Ennek a kérdései, a vizsgálódás területei, szempontjai szabályokban lefektetett elvárások, minden felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban hasonló logikájú áttekintési kötelezettség van megfogalmazva. Nem történt másként a mi esetünkben sem.

Miért most kerül sor az akkreditációra?

Minden felsőoktatási intézmény számára legkésőbb 8 évenként kötelező a mérlegre tétel. Az oktatási kormányzat ezt a kontrollt tartja működésben, hogy a felsőoktatás minőségbiztosításának eleget tegyen. 

A legkésőbb 8 évenként megfogalmazás azt jelenti, hogy rövidebb idejű akkreditációk is vannak?

Tudni kell hogy a MAB döntése, olyan esetekben, amikor az állapotok, a perspektívák és a hozzájuk kapcsolódó stratégiák csak részben felelnek meg az általuk érvényesített elvárásoknak, akkor adhatnak ennél rövidebb idejű akkreditációt, feladatokkal egybekötve, amely a menedzsment számára fejlesztési irányokat jelent. Adhatnak 1, 3 vagy 5 éves akkreditációt is. A maximális, 8 évre kapott akkreditáció azt jelenti, hogy mind az állapotokban, mind a perspektívákban, mind a hozzájuk kötődő intézményi tudatosságban, tehát a menedzsment stratégiai gondolkodásában a helyzeteket és az irányokat helyükön valónak találják a vizsgált felsőoktatási intézménynél.

Nehrebeczky Mária

Hogy alakul ki egy ilyen döntés, és mi mindennek az alapján?

Mivel az oktatási kormányzati döntések az egyetemi szférában mindenütt a demokratizmuson alapulnak, ehhez felhasználják az intézmények legszélesebb körű véleményeinek összesítését, és felhasználják a védelmi kormányzat döntéshozó testületeinek közös bölcsességét is. Maga a Látogató Bizottság, amely a mi esetünkben 7 főből állott, megfelelő helyszíni kutakodást követően csak javaslatot tesz egy meglehetősen részletes, eleve kutatási kérdésekkel felparcellátozott, kidolgozó munkát követően a MAB-nak. A MAB hoz döntést vita és nyilvános tárgyalást követően. Nálunk is, mint más felsőoktatási intézményekben, az intézmény akkreditációs önértékelése képezi a vizsgálódás kiinduló-pontját. A több kötetben és azok mellékleteiben készített önértékelés: mintegy 1.000 oldalnyi anyag, táblázatokkal, statisztikákkal, elemzésekkel, értékelésekkel ellátott önértékelés, amely olyan rendszerezéssel készült, amit az akkreditációs okmányok előírnak.

Ezt követi maga a látogatás. A látogatás során azt nézik meg, hogy az önértékelésben foglaltak teljesülnek-e, megfelelnek-e a valóságnak. Ennek a módszertana a megfelelő területek vezetőivel történő megbeszéléses tisztázás, illetve a különböző okmányokba való betekintés, és a lehetőségek szerint beletartozik a vizsgálódásba az adott témákban akár az ellenérdekelt felek kikérdezése is.

Alapvető feladat volt, most a bizottság látogatása során, hogy az egyetem oktató-kutató állományának, vezető adminisztratív menedzsmentjének és az egyetem hallgatóinak a kikérdezése megtörténjen. Emellett a Látogató Bizottság arra is hangsúlyt helyezett, hogy az egyetemet körülvevő kapcsolati térben helyet foglaló intézmények vezetőit, elsősorban az oktatások, kutatások megrendelőit, tehát a vezérkart, a titkosszolgálatok, a rendvédelmi szervezetek vezetőit stb. megkérdezzék.

Hogy sikerült maga a látogatás?

A Látogató Bizottság részletes forgatókönyv alapján végezte a munkáját, amely ismert volt előttünk is. Az egyetem vezetése a lehető legzökkenőmentesebb munkavégzés érdekében szervezte meg azok rendelkezésre állását, akikre a vizsgálat érdekében szükség volt.

Nem is volt zökkenő?

Zökkenőmentes volt a három nap. A bizottság a záróülésen természetesen döntést nem hozott. Még a javaslatát sem ismertette részletesen, viszont a benyomásainak az alaphangulatáról, az alapösszefüggésekről az egyetem vezetését tájékoztatták. Ezek alapján megelőzve, de nem megelőlegezve a MAB majdan mintegy két-három hónap múlva megszületendő végleges, hivatalos döntését , amit írásban és ünnepélyes keretek között kap meg az egyetem, most annyit tudok mondani, hogy a Látogató Bizottság jó benyomásokkal távozott. Maximálisan értékelték az állomány közreműködését a Látogató Bizottság munkájának segítésében. Kifejezték, hogy az egyetem az utóbbi években rendkívül dinamikus változásokat vállalt, és ezek a változások a kihívások megoldásai irányába mutatnak. Az egyetem menedzsmentjének, amely szoros kooperációban dolgozik a tanárokkal, kutatókkal, a hallgatókkal, tehát az egyetem minden polgárával világos képe és határozott elkötelezettsége van a feladatok megoldását illetően, amely ugyanakkor igen szerencsés módon egybeesik a fenntartó és a legfontosabb megrendelők elgondolásaival.

E.M.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.