Véget ért a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Látogató Bizottságának három napos látogatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Bizottság munkájáról, az egyetem intézményeinek, menedzsmentjének közreműködéséről kérdeztük Prof. Dr. Szabó János DSc rektort.
Eduline
Mi mindenre terjedt ki a Látogató Bizottság vizsgálódása?
A szokás az, hogy az Akkreditációs Bizottság az egyetem minden működési területének áttekintésére jogosítványokat ad a Látogató Bizottságnak. Ennek a kérdései, a vizsgálódás területei, szempontjai szabályokban lefektetett elvárások, minden felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban hasonló logikájú áttekintési kötelezettség van megfogalmazva. Nem történt másként a mi esetünkben sem.
Miért most kerül sor az akkreditációra?
Minden felsőoktatási intézmény számára legkésőbb 8 évenként kötelező a mérlegre tétel. Az oktatási kormányzat ezt a kontrollt tartja működésben, hogy a felsőoktatás minőségbiztosításának eleget tegyen.
A legkésőbb 8 évenként megfogalmazás azt jelenti, hogy rövidebb idejű akkreditációk is vannak?
Tudni kell hogy a MAB döntése, olyan esetekben, amikor az állapotok, a perspektívák és a hozzájuk kapcsolódó stratégiák csak részben felelnek meg az általuk érvényesített elvárásoknak, akkor adhatnak ennél rövidebb idejű akkreditációt, feladatokkal egybekötve, amely a menedzsment számára fejlesztési irányokat jelent. Adhatnak 1, 3 vagy 5 éves akkreditációt is. A maximális, 8 évre kapott akkreditáció azt jelenti, hogy mind az állapotokban, mind a perspektívákban, mind a hozzájuk kötődő intézményi tudatosságban, tehát a menedzsment stratégiai gondolkodásában a helyzeteket és az irányokat helyükön valónak találják a vizsgált felsőoktatási intézménynél.
Nehrebeczky Mária
Hogy alakul ki egy ilyen döntés, és mi mindennek az alapján?
Mivel az oktatási kormányzati döntések az egyetemi szférában mindenütt a demokratizmuson alapulnak, ehhez felhasználják az intézmények legszélesebb körű véleményeinek összesítését, és felhasználják a védelmi kormányzat döntéshozó testületeinek közös bölcsességét is. Maga a Látogató Bizottság, amely a mi esetünkben 7 főből állott, megfelelő helyszíni kutakodást követően csak javaslatot tesz egy meglehetősen részletes, eleve kutatási kérdésekkel felparcellátozott, kidolgozó munkát követően a MAB-nak. A MAB hoz döntést vita és nyilvános tárgyalást követően. Nálunk is, mint más felsőoktatási intézményekben, az intézmény akkreditációs önértékelése képezi a vizsgálódás kiinduló-pontját. A több kötetben és azok mellékleteiben készített önértékelés: mintegy 1.000 oldalnyi anyag, táblázatokkal, statisztikákkal, elemzésekkel, értékelésekkel ellátott önértékelés, amely olyan rendszerezéssel készült, amit az akkreditációs okmányok előírnak.
Ezt követi maga a látogatás. A látogatás során azt nézik meg, hogy az önértékelésben foglaltak teljesülnek-e, megfelelnek-e a valóságnak. Ennek a módszertana a megfelelő területek vezetőivel történő megbeszéléses tisztázás, illetve a különböző okmányokba való betekintés, és a lehetőségek szerint beletartozik a vizsgálódásba az adott témákban akár az ellenérdekelt felek kikérdezése is.
Alapvető feladat volt, most a bizottság látogatása során, hogy az egyetem oktató-kutató állományának, vezető adminisztratív menedzsmentjének és az egyetem hallgatóinak a kikérdezése megtörténjen. Emellett a Látogató Bizottság arra is hangsúlyt helyezett, hogy az egyetemet körülvevő kapcsolati térben helyet foglaló intézmények vezetőit, elsősorban az oktatások, kutatások megrendelőit, tehát a vezérkart, a titkosszolgálatok, a rendvédelmi szervezetek vezetőit stb. megkérdezzék.
Hogy sikerült maga a látogatás?
A Látogató Bizottság részletes forgatókönyv alapján végezte a munkáját, amely ismert volt előttünk is. Az egyetem vezetése a lehető legzökkenőmentesebb munkavégzés érdekében szervezte meg azok rendelkezésre állását, akikre a vizsgálat érdekében szükség volt.
Nem is volt zökkenő?
Zökkenőmentes volt a három nap. A bizottság a záróülésen természetesen döntést nem hozott. Még a javaslatát sem ismertette részletesen, viszont a benyomásainak az alaphangulatáról, az alapösszefüggésekről az egyetem vezetését tájékoztatták. Ezek alapján megelőzve, de nem megelőlegezve a MAB majdan mintegy két-három hónap múlva megszületendő végleges, hivatalos döntését , amit írásban és ünnepélyes keretek között kap meg az egyetem, most annyit tudok mondani, hogy a Látogató Bizottság jó benyomásokkal távozott. Maximálisan értékelték az állomány közreműködését a Látogató Bizottság munkájának segítésében. Kifejezték, hogy az egyetem az utóbbi években rendkívül dinamikus változásokat vállalt, és ezek a változások a kihívások megoldásai irányába mutatnak. Az egyetem menedzsmentjének, amely szoros kooperációban dolgozik a tanárokkal, kutatókkal, a hallgatókkal, tehát az egyetem minden polgárával világos képe és határozott elkötelezettsége van a feladatok megoldását illetően, amely ugyanakkor igen szerencsés módon egybeesik a fenntartó és a legfontosabb megrendelők elgondolásaival.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).