Véget ért a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Látogató Bizottságának három napos látogatása a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A Bizottság munkájáról, az egyetem intézményeinek, menedzsmentjének közreműködéséről kérdeztük Prof. Dr. Szabó János DSc rektort.
Eduline
Mi mindenre terjedt ki a Látogató Bizottság vizsgálódása?
A szokás az, hogy az Akkreditációs Bizottság az egyetem minden működési területének áttekintésére jogosítványokat ad a Látogató Bizottságnak. Ennek a kérdései, a vizsgálódás területei, szempontjai szabályokban lefektetett elvárások, minden felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban hasonló logikájú áttekintési kötelezettség van megfogalmazva. Nem történt másként a mi esetünkben sem.
Miért most kerül sor az akkreditációra?
Minden felsőoktatási intézmény számára legkésőbb 8 évenként kötelező a mérlegre tétel. Az oktatási kormányzat ezt a kontrollt tartja működésben, hogy a felsőoktatás minőségbiztosításának eleget tegyen.
A legkésőbb 8 évenként megfogalmazás azt jelenti, hogy rövidebb idejű akkreditációk is vannak?
Tudni kell hogy a MAB döntése, olyan esetekben, amikor az állapotok, a perspektívák és a hozzájuk kapcsolódó stratégiák csak részben felelnek meg az általuk érvényesített elvárásoknak, akkor adhatnak ennél rövidebb idejű akkreditációt, feladatokkal egybekötve, amely a menedzsment számára fejlesztési irányokat jelent. Adhatnak 1, 3 vagy 5 éves akkreditációt is. A maximális, 8 évre kapott akkreditáció azt jelenti, hogy mind az állapotokban, mind a perspektívákban, mind a hozzájuk kötődő intézményi tudatosságban, tehát a menedzsment stratégiai gondolkodásában a helyzeteket és az irányokat helyükön valónak találják a vizsgált felsőoktatási intézménynél.
Nehrebeczky Mária
Hogy alakul ki egy ilyen döntés, és mi mindennek az alapján?
Mivel az oktatási kormányzati döntések az egyetemi szférában mindenütt a demokratizmuson alapulnak, ehhez felhasználják az intézmények legszélesebb körű véleményeinek összesítését, és felhasználják a védelmi kormányzat döntéshozó testületeinek közös bölcsességét is. Maga a Látogató Bizottság, amely a mi esetünkben 7 főből állott, megfelelő helyszíni kutakodást követően csak javaslatot tesz egy meglehetősen részletes, eleve kutatási kérdésekkel felparcellátozott, kidolgozó munkát követően a MAB-nak. A MAB hoz döntést vita és nyilvános tárgyalást követően. Nálunk is, mint más felsőoktatási intézményekben, az intézmény akkreditációs önértékelése képezi a vizsgálódás kiinduló-pontját. A több kötetben és azok mellékleteiben készített önértékelés: mintegy 1.000 oldalnyi anyag, táblázatokkal, statisztikákkal, elemzésekkel, értékelésekkel ellátott önértékelés, amely olyan rendszerezéssel készült, amit az akkreditációs okmányok előírnak.
Ezt követi maga a látogatás. A látogatás során azt nézik meg, hogy az önértékelésben foglaltak teljesülnek-e, megfelelnek-e a valóságnak. Ennek a módszertana a megfelelő területek vezetőivel történő megbeszéléses tisztázás, illetve a különböző okmányokba való betekintés, és a lehetőségek szerint beletartozik a vizsgálódásba az adott témákban akár az ellenérdekelt felek kikérdezése is.
Alapvető feladat volt, most a bizottság látogatása során, hogy az egyetem oktató-kutató állományának, vezető adminisztratív menedzsmentjének és az egyetem hallgatóinak a kikérdezése megtörténjen. Emellett a Látogató Bizottság arra is hangsúlyt helyezett, hogy az egyetemet körülvevő kapcsolati térben helyet foglaló intézmények vezetőit, elsősorban az oktatások, kutatások megrendelőit, tehát a vezérkart, a titkosszolgálatok, a rendvédelmi szervezetek vezetőit stb. megkérdezzék.
Hogy sikerült maga a látogatás?
A Látogató Bizottság részletes forgatókönyv alapján végezte a munkáját, amely ismert volt előttünk is. Az egyetem vezetése a lehető legzökkenőmentesebb munkavégzés érdekében szervezte meg azok rendelkezésre állását, akikre a vizsgálat érdekében szükség volt.
Nem is volt zökkenő?
Zökkenőmentes volt a három nap. A bizottság a záróülésen természetesen döntést nem hozott. Még a javaslatát sem ismertette részletesen, viszont a benyomásainak az alaphangulatáról, az alapösszefüggésekről az egyetem vezetését tájékoztatták. Ezek alapján megelőzve, de nem megelőlegezve a MAB majdan mintegy két-három hónap múlva megszületendő végleges, hivatalos döntését , amit írásban és ünnepélyes keretek között kap meg az egyetem, most annyit tudok mondani, hogy a Látogató Bizottság jó benyomásokkal távozott. Maximálisan értékelték az állomány közreműködését a Látogató Bizottság munkájának segítésében. Kifejezték, hogy az egyetem az utóbbi években rendkívül dinamikus változásokat vállalt, és ezek a változások a kihívások megoldásai irányába mutatnak. Az egyetem menedzsmentjének, amely szoros kooperációban dolgozik a tanárokkal, kutatókkal, a hallgatókkal, tehát az egyetem minden polgárával világos képe és határozott elkötelezettsége van a feladatok megoldását illetően, amely ugyanakkor igen szerencsés módon egybeesik a fenntartó és a legfontosabb megrendelők elgondolásaival.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).