Tizenhárom éve indult el a Wikipédia online szabad enciklopédia magyar változata, amelynek jelenleg 1500 aktív szerkesztője van - mondta Szűts Zoltán médiakutató az M1-nek.
A médiakutató, aki a Zsigmond Király Főiskola docense, elmondta: bár az emberek többsége úgy gondolja, a Wikipédia közösségi szerkesztése miatt nem annyira hiteles információforrás, tanulmányok bizonyítják, hogy valójában pont közösségi jellege miatt az. Hiszen több szem többet lát, a sok olvasó hamar megtalálja a hibákat az általa ismert szakterülethez tartozó szócikkekben, és kijavítják azokat - mondta.
Emellett azért is jobb, mint egy papír alapú lexikon, mert azonnal követi az új tudományos eredményeket, ingyen van, és bármeddig bővíthető.
A jelenleg 300 ezer szócikkel bíró enciklopédia hátteréről a médiakutató azt mondta: hosszú távon éppen az jelenthet problémát, egyrészt, hogy a Wikipédiának nincs központi menedzsmentje, üzleti modellje, másrészt, hogy közösségi finanszírozású.
Szűts Zoltán szerint így előbb-utóbb "kifáradnak" az önkéntes szerkesztők, és valószínűleg professzionális szerkesztői is lesznek az oldalnak. Ennek két előjele, hogy Magyarországon 1500 aktív szerkesztője van az enciklopédiának, ami nem túl magas szám a használókhoz képest, illetve, hogy már vannak nagyon jól megírt kiemelt szócikkek is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
