13 éve magyarul is elérhető az egyetemisták egyik legjobb barátja

Tizenhárom éve indult el a Wikipédia online szabad enciklopédia magyar változata, amelynek jelenleg 1500 aktív szerkesztője van - mondta Szűts Zoltán médiakutató az M1-nek.

  • MTI
AFP / Jim Watson

A médiakutató, aki a Zsigmond Király Főiskola docense, elmondta: bár az emberek többsége úgy gondolja, a Wikipédia közösségi szerkesztése miatt nem annyira hiteles információforrás, tanulmányok bizonyítják, hogy valójában pont közösségi jellege miatt az. Hiszen több szem többet lát, a sok olvasó hamar megtalálja a hibákat az általa ismert szakterülethez tartozó szócikkekben, és kijavítják azokat - mondta.

Emellett azért is jobb, mint egy papír alapú lexikon, mert azonnal követi az új tudományos eredményeket, ingyen van, és bármeddig bővíthető.

A jelenleg 300 ezer szócikkel bíró enciklopédia hátteréről a médiakutató azt mondta: hosszú távon éppen az jelenthet problémát, egyrészt, hogy a Wikipédiának nincs központi menedzsmentje, üzleti modellje, másrészt, hogy közösségi finanszírozású.

Szűts Zoltán szerint így előbb-utóbb "kifáradnak" az önkéntes szerkesztők, és valószínűleg professzionális szerkesztői is lesznek az oldalnak. Ennek két előjele, hogy Magyarországon 1500 aktív szerkesztője van az enciklopédiának, ami nem túl magas szám a használókhoz képest, illetve, hogy már vannak nagyon jól megírt kiemelt szócikkek is.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.