Két, teljes körűen restaurált klasszikus magyar filmet, a Hannibál tanár úr és A tanú című alkotást mutatja be a Filmarchívum az audiovizuális örökség világnapján szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Szombaton 14 órától Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjét vetítik az Urániában. Az alkotás október közepén sikerrel mutatkozott be a lyoni Lumiere Fesztiválon, a restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléjén. Fábri Zoltán 1956-ben készült filmje az egyik első, vizuális nyelvében is modern magyar filmparabola, amely hihetetlen érzékenységgel ábrázolta, mennyire manipulálható a tömeg, és milyen cselekvési lehetőségei vannak a kisembernek egy embertelen korban. A film 1957-ben elnyerte a Karlovy Vary-i filmfesztivál első díját, 1968-ban a magyar filmkritikusok szavazásán bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, majd 2000-ben az Új Budapesti Tizenkettőbe is.
16 órától Bacsó Péter 1969-ben készült, tíz évig dobozban maradt filmszatírája, A tanú lesz műsoron. A mű a legsikeresebb magyar kultuszfilmek egyike, mondatai szállóigékké, szereplői szimbólumokká váltak az eltelt évtizedek során. A film írói és színészi zsenialitása által átélhetővé válik a diktatúrák abszurditása. A teljes körűen felújított filmet október 27-én láthatja először a közönség premier előtti vetítésen, majd november 8-tól országosan visszatér a mozikba a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
A magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja 2017-ben indult a Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívumban. Az ambiciózus, hosszú távra tervezett program keretében 20 hónap alatt eddig 31 játékfilm restaurálása zárult le.
Olyan film kerül a mozikba, amelyet tényleg kötelező megnézni
Az eredeti bemutató után fél évszázaddal ismét mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet vasárnaptól országszerte vetítenek. A forgalmazó közleménye felidézi, hogy Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényéből Nemeskürty István írt forgatókönyvet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
