A tekintélyes svéd orvosi egyetem, a Karolinska Intézet a héten beindította ingyenes online kurzusait.
"A képzés ingyenes és mindenki számára nyitott" - hangsúlyozta Jan-Olov Hoog, az intézet felsőoktatási dékánja. Hozzáfűzte: a kurzusokat az orvostudomány iránt érdeklődők számára szervezik. Más képzéseket végeznétek el? Így tanulhattok a világ legjobb egyetemein ingyen, online.
Az egyetem sajtóanyaga szerint az ingyenes magas színvonalú online képzések várhatóan több mint 70 ezer új jelentkezőt vonzanak a világ minden tájáról. A résztvevők napi szinten kapnak oktatást az egyetem kiemelkedő felkészültségű tanáraitól.
Hoog professzor szerint az új képzési forma, a MOOC (massive open online courses, azaz tömeges nyílt online kurzus) bevezetése az egyetem nemzetközi tekintélyét is erősíti, emellett az intézményben új kurzusok és programok belső fejlesztését is ösztönzi.
Az egyetem négy őszi kurzusa közül kettőt ajánl KIx elnevezéssel a honlapján, de a tervek szerint a későbbiekben további képzéseket is lehet majd választani. A kedden indult képzésekre a honlap szerint még lehet regisztrálni, a tanuláshoz csupán egy számítógépre és internetkapcsolatra van szükség.
Hoog professzor arra is kitért, hogy az online oktatás végén a résztvevők nem kapnak tudományos fokozatot, csupán egy arról szóló bizonyítvánnyal rendelkeznek majd, hogy határidőre minden munkát benyújtottak, ami a kreditek megszerzéséhez elő volt írva.
Nagy-Britanniában tavaly indult el az internetes távoktatási projekt, amelynek keretében a szigetország több mint húsz egyeteme kínál ingyenes online tömegkurzusokat a tanulni vágyóknak. Az Egyesült Államokban két éve nagy sikerrel debütáltak az online tömegkurzusok, ott olyan élvonalbeli egyetemek állnak a projekt élén, mint a Harvard, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Stanford.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
