Vidéken is iskolákat indít a Prezi alapítója, Halácsy Péter. Szegeden, Solymáron és Budafok-Tétényben is új csoportokat indítanak a jövő tanévtől.
Ahogy korábban írtunk róla, iskola módszereinek sikerét mutatja, hogy folyamatosan terjeszkednek. Most Óbudán nyílik új épület. A jövő tanévtől pedig új csoportokat indítanak a mikroiskola-hálózat Szegeden, Solymáron és Budafok-Tétényben.
Idén már biztos, hogy több mint kétszáz család, nyolc helyszínen lesz a Budapest School hálózat tagja. Az új helyszíneken kívül a meglévő budapesti közösségekben is várják további, 3-12 éves gyerekek jelentkezését, így akár 70 új család csatlakozhat a Budapest Schoolhoz, írják közleményükben.
Szegeden beszél az oktatás jövőjéről Halácsy Péter
A Mentor(h)áló Szolgáltató és Kutató Központ következő rendezvényén, március 7-én, Halácsy Péter, a Prezi és a Budapest School alapítója beszél a két cég sikerének titkáról és a siker lehetőségéről Magyarországon. Halácsy vállalkozóként vágott bele az oktatás megreformálásába. A Budapest School célja a projektszintű, a szabadságot és egyéni igényeket középpontba helyező oktatás.
Ezzel a Budapest School még egy lépés tett az országos szintű hálózattá válás felé. A célunk, hogy 10 000 gyerek tanulására legyünk hatással 5 éven belül – mondta Halácsy Péter, a Budapest School társalapítója írja a 24.hu.
Az oktatás nem a tantárgyak zárt rendszerében zajlik, hanem problémák, projektek, témacsoportok szerint. Az írott és beszélt magyar nyelv mellett egyszerre tanítják meg az angolt, és a 21. században nélkülözhetetlen digitális nyelvet. A tandíj havi 120 ezer forint, de a szülők anyagi helyzetétől függően ez lehet kevesebb és több is. Szociális munkások segítségével hátrányos helyzetű gyerekeket is felvesznek az iskolába.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
