Holnapután kezdetét veszi a téli időszámítás, hajnal háromról kettőre kell átállítani a mutatókat, és egy új javaslat szerint még 2021-ig maradhat ez a gyakorlat.
Az Európai Bizottság még júliusban indított nyilvános konzultációt a nyári időszámításról, eszerint a kitöltők nyolcvannégy százaléka eltörölné az óraátállítást - írja a Magyarhírlap.
A menetrend szerint jövő év március 31. lett volna az utolsó dátum, amikor igazítani kellett volna az órákat és a tagállamok eddig jelezhették volna azt is, hogy a nyári vagy a téli módi mellett döntöttek. Azonban úgy néz ki, két évvel módosul a 2019-es dátum, vagyis a nyári időszámítást választó tagállamoknak utoljára 2021. március 28-án kell előre állítani óráikat, míg a téli időszámítás mellett döntőknek ugyanez év október 31-én kell egy órával visszatekerniük a mutatókat.
Az, hogy végül mikor törlik el, vagy egyáltalán eltörlik-e az évenkénti kétszeri tekergetést, továbbra sem tudni, az viszont biztos, hogy vasárnap éjjel háromról kettőre kell visszaállítani a mutatót, vagyis egy órával többet aludhatunk.
Megszületett a döntés: tényleg át kell térni az állandó nyári időszámításra?
Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken. A politikus a belgiumi Genvalban, a brüsszeli bizottság kétnapos kihelyezett ülésének szünetében elmondta: az a meggyőződése, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás kettősségét.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
