A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége, csaknem minden harmadik keres segéd-, illetve betanított munkást is, egyötödüknél pedig diplomás végzettségű munkavállaló hiányzik - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív, 1000 munkáltatóra kiterjedő felmérésből.
A cégek tizede keres megfelelő képzettségű vezetőt, az adminisztratív területeken azonban nincs munkaerőhiány.
A felmérés szerint a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató munkaadók 96 százaléka panaszkodik szakmunkáshiányra, 53 százalék keres betanított, illetve segédmunkást. Az utóbbiak hiánya főként az élelmiszeripart és a vegyipart érinti, de a gép - és feldolgozóiparban sem elhanyagolható. Az építőiparban és a fémiparban tevékenykedő cégek 94, illetve 93 százalékát, a gép- és élelmiszeriparban dolgozó cégeknek pedig 90, illetve 89 százalékát érinti a szakmunkáshiány.
A felmérés készítői szerint a szakmunkásképzési-rendszer nem képes enyhíteni a kialakult munkaerőhiányt, egyrészt mert sokan már a végzettség megszerzése után külföldön próbálnak elhelyezkedni, másrészt elégedetlenek a kínált bérekkel, amelyek sok esetben nem haladják meg jelentősen a minimálbért.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fizikai munkakörben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt, a kereskedelemben, az építőiparban, illetve az iparban dolgozók nettó keresete 110 ezer, 105 ezer és 141 ezer forint volt.
A GKI szerint az alacsony keresetekre megoldás lehet a garantált bérminimum emelése, ami vonzóbbá teheti ezt a pályát a leendő munkavállalók számára. Ehhez tartós és érezhető bérfelzárkózásra van szükség, amely azonban önmagában rontaná az ország versenyképességét, így olyan további intézkedéseket is végre kell hajtani, mint például az állami kiadások csökkentése, a piaci verseny növelése, a humán tőke fejlesztése, valamint a tőkebeáramlás ösztönzése.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
