Azt már régóta tudjuk, hogy változik a helyesírási szabályzat, de a módosításokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt sem, hogy mikor jelenik majd meg a jelenlegi szabályzatot felváltó tizenkettedik kiadás. Ennek ellenére néhány dolgot már lehet tudni.
"A módosítások sok nehézséget nem fognak okozni. Ugyanazt kell majd megtanulni, csak átfogalmaztunk, átgondoltunk néhány pontot. Vannak olyan változások, amelyek csak stilisztikai vagy didaktikai jellegűek. Lesznek persze új szabálypontok is” - mondta Keszler Borbála professor emeritus, a nyelvtudomány doktora, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói portáljának.
Bekerültek a szabályzatba tárgynevek, például nemzeti ereklyék nevei. Pontosították a betűrendbe sorolás szabályait is. „Problémát jelenthetett eddig, hogy két megegyező szó esetében, ha az egyik kisbetűs, a másik nagybetűs, akkor melyik kerül előre. Mostantól megtalálható lesz a szabályzatban, hogy a kisbetűs szót fogjuk előrébb sorolni” - tette hozzá.
Az új szabályzat alapján nem követtek majd el helyesírási hibát, ha az egyes alintézmények neveit nagybetűvel írjátok, és közneveket is feltüntethettek nagy kezdőbetűvel, ha azok hivatalos iratokba kerülnek. Nagyobb változások történtek a kötőjelezéssel is, mostantól ugyanis a „Bernadett-tel” is kötőjelessé válik. Könnyebbség, hogy az „1-én” és az „1-jén” a szabályzat tizenkettedik kiadása alapján már mindkét változatban helyes. A szótárrészben is lesznek új szavak, javítások és változtatások.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
