Rábólintott a parlament: már az idén is munkaszüneti nap lesz nagypéntek.
Az idei húsvéti pihenés négy napig fog tartani: a hétfő mellett nagypéntek - április 14-e - is munkaszüneti nap lesz, vagyis a hétvégével együtt négy napot pihenhettek.
Az általános iskolában, középiskolában vagy szakiskolában tanulókat ez nem érinti, nekik a nagypéntek eddig is tanítás nélküli nap volt. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2017. április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. április 19. (szerda).
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel jelentette be, hogy munkaszüneti nap lehet a nagypéntek.
Nagypéntek - a keresztények ezen a napon emlékeznek Jézus keresztre feszítésére - csak néhány európai országban munkaszüneti nap, például Bulgáriában vagy Észtországban.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
