A fiatalok több mint fele még a szüleivel él, még az aktív keresők 43 százaléka is a mamahotel vendégszeretetét élvezi.
A K&H ifjúsági indexe a 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja. A 300 fiatalt többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban kérdezték az idén márciusban - írja a Népszava.
Az eredmények alapján a fiatalok alig negyede számolt be családalapítási helyzetüket illetően kedvező változásról, 37 százalékuk szerint pedig rosszabbak lettek a körülmények. Talán nem függetlenül attól, hogy 53 százalékuk még együtt él a szüleivel: ez főleg a 19-25 éves korosztályra és a kisvárosokban élőkre jellemző.
A diákok döntő többsége szintén nem hagyta még el a családi fészket: 78 százalékuk él a szülőkkel, míg az aktív keresők közel fele, 43 százalék élvezi a szülői ház kényelmét.
Mamahotel éveken át? Ennyi idősen költöznek el a magyar fiatalok otthonról
A fiataloknak nincs pénze, hogy elköltözhessenek a szülőktől, és egyre később lesz a fiataloknak saját lakásuk. Hány évesen költöznek a magyar fiatalok? Már elmúlt 27 éves az átlagos magyar, amikor elköltözik a szüleitől - derül ki az Eurostat összesítéséből. A 27,4 éves magyarországi átlag nem is kirívó európai szinten: az átlagos európai 26 éves, amikor különköltözik.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
