A Vasladyként is emlegetett Margaret Thatcher (1925-2013) brit miniszterelnök lett az első a BBC Radio 4 csatorna listáján, amelyen a nők életére az elmúlt 70 évben legnagyobb hatást gyakorló nők szerepelnek.
A szigetország élére háromszor megválasztott Margaret Thatcher Nagy-Britannia első női miniszterelnöke volt, és egyben leghosszabb ideig hivatalban maradó vezetője is, 1979-től egészen 1990-ig állt a szigetország élén. Pályafutása alatt radikálisan átformálta Nagy-Britannia gazdaságát, emellett öröksége részét képezi a hidegháború békés lezárásában betöltött szerepe is.
"Akár gyűlölöd, akár kedveled őt, pusztán az, hogy tudod, egy nőé is lehet a legfontosabb munka, annyira jelentős, hogy nem lehet alábecsülni" - olvasható a BBC internetes oldalán. A Woman's Hour elnevezésű rádióműsor fennállása 70. évfordulójára készítette el az összesen hét személyt felsorakoztató listát.
Szerepel a legnagyobb hatású nők között az ausztrál feminista akadémikus Germaine Greer és Helen Brook, aki 1964-ben központot hozott létre, ahol a nem házas nőknek adtak fogamzásgátlási tanácsokat. Helyet kapott a hét személy között Barbara Castle, akinek nevéhez fűződik a férfiak és nők egyenlő fizetéséről szóló 1970-es törvény, valamint a munkásnők alacsony fizetése és rossz körülményei ellen küzdő Jayaben Desai is.
A lista egyetlen nem valódi szereplője Bridget Jones, az indoklás szerint a Helen Fielding írásaiban megjelenő karakter ugyanis nagy hatással volt arra, hogyan tekintenek magukra a nők.
A felsorolásba került az amerikai énekesnő, Beyoncé is. A műsor zsűrije szerint a szupersztár rendkívül mély hatása a brit nőkre jóval túlmutat zenéjén, kiterjed az öltözködésre, a táncra és az embereknek a saját magukról online sugárzott képére is.
Kiemelték azt is: Beyoncé zenéjében nyíltan kiáll a feminizmus mellett, és a fekete nők jogaiért.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
