Egy felmérés szerint a magyar 16–33 évesek nagy hajlandóságot mutatnak a kivándorlásra, de a célország értékrendjével nem mindig tudnak azonosulni - írja a nyest.hu.
A European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben nyilvánosságra hozott adatai alapján egy, az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontjában végzett vizsgálat azt vizsgálta, hogy a Magyarországon legnagyobb kivándorlási hajlandóságot mutató Y generáció (azaz az 1981 és 1998 között születettek) értékrendje mennyire tér el a kivándorlás főbb európai célországaiban élők értékrendjétől.
A ma 16–33 évesek csoportjára vonatkozó adatok szerint az ország elhagyása mellett döntő fiatalok – egyéb nehézségek mellett –, a magyartól esetenként jelentősen eltérő értékrenddel szembesülhetnek, ami nemcsak a beilleszkedést, hanem az ottani életüket is megnehezítheti, írja a nyest.hu.
Úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok összességében Hollandiában érzik magukat a legjobban és Spanyolország értékrendje áll a legtávolabb tőlük. Az értékrend alapján a kortársak körében egy átlagos magyar Y generációba tartozó fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban.
A célországok Y generációjával összevetve viszont a magyar fiatalok sokkal fontosabbnak tartják az egyéni ambíciókat, mint a szolidaritást, és külföldi kortársaikkal összevetve már újítókedvben is lemaradnak mögöttük. Ebben sokkal jobban hasonlítanak a többi volt szocialista ország Y generációjába tartozókhoz.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
