Egy felmérés szerint a magyar 16–33 évesek nagy hajlandóságot mutatnak a kivándorlásra, de a célország értékrendjével nem mindig tudnak azonosulni - írja a nyest.hu.
A European Social Survey (Európai Társadalmi Felmérés) nemrégiben nyilvánosságra hozott adatai alapján egy, az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontjában végzett vizsgálat azt vizsgálta, hogy a Magyarországon legnagyobb kivándorlási hajlandóságot mutató Y generáció (azaz az 1981 és 1998 között születettek) értékrendje mennyire tér el a kivándorlás főbb európai célországaiban élők értékrendjétől.
A ma 16–33 évesek csoportjára vonatkozó adatok szerint az ország elhagyása mellett döntő fiatalok – egyéb nehézségek mellett –, a magyartól esetenként jelentősen eltérő értékrenddel szembesülhetnek, ami nemcsak a beilleszkedést, hanem az ottani életüket is megnehezítheti, írja a nyest.hu.
Úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok összességében Hollandiában érzik magukat a legjobban és Spanyolország értékrendje áll a legtávolabb tőlük. Az értékrend alapján a kortársak körében egy átlagos magyar Y generációba tartozó fiatal Nagy-Britanniában érezheti magát a legotthonosabban.
A célországok Y generációjával összevetve viszont a magyar fiatalok sokkal fontosabbnak tartják az egyéni ambíciókat, mint a szolidaritást, és külföldi kortársaikkal összevetve már újítókedvben is lemaradnak mögöttük. Ebben sokkal jobban hasonlítanak a többi volt szocialista ország Y generációjába tartozókhoz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
