A magyar pályakezdők megtakarítási szokásai jóval elmaradnak az optimumtól, még ha 2017 második negyedévében a megtakarítások aránya rekordot is döntött - derül ki a K&H legutóbbi felméréséből.
Magyarországon még mindig jellemző, hogy sokan a „párna alatt tartják a pénzüket”, hatalmas készpénzállomány van forgalomban. A munkaerőpiacra lépő vagy készülő fiatalok már járatosabbak a digitális bankolásban, kevésbé tartanak az elektronikus pénzkezeléstől, azonban mindössze 31 százalékuk tesz félre minden hónap elején, derül ki a K&H Pályakezdők Jóléti Indexének idei felméréseiből. Ez meglehetősen alacsony arány, mégis a korábbi időszakokhoz képest jelentős növekedést jelent. A megkérdezett fiatalok 27 százalékának nincs megtakarítása, azoknak az aránya, akik rendelkeznek bármilyen megtakarítással, 2017 második félévében 46 százalék.
„Felmérésünkből jól látható, ami a hosszútávon való gondolkodást illeti, továbbra is vegyes a kép. A 19 és 29 év közötti magyar fiatalok 52 százaléka legfeljebb 1 hónapig tudna kizárólag a megtakarításaira támaszkodni. Ugyanez igaz a GYES/GYED-en lévő fiatalok 56 százalékára is, ami szintén elég szomorú aránynak számít. Ugyanekkor az aktív keresők csupán 20 százaléka állította, hogy 1 hónapig bírná fenntartani magát a félretett vagyonából. A megkérdezett fiatalok körében 30 százalék azok aránya, akik legalább fél évig megélnének bevétel nélkül, a megtakarításaik segítségével." - mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezője.
Kifejezetten stresszes a pályakezdés az egyetemistáknak, derül ki a legfrissebb kutatásbólA mostani egyetemisták életük során akár négyszer is munkahelycserére kényszerülhetnek; ezalatt szakmaváltásra szintén érdemes számítani. Rendkívül stresszesen élik meg a pályakezdést a mai fiatalok: bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon elegendő-e a munkavállaláshoz. Nem független ettől, hogy háromnegyedük úgy gondolja: öt év múlva nem a jelenleg tanult szakmájában fog dolgozni - írja a Népszava a Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatására hivatkozva.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
