A magyar pályakezdők megtakarítási szokásai jóval elmaradnak az optimumtól, még ha 2017 második negyedévében a megtakarítások aránya rekordot is döntött - derül ki a K&H legutóbbi felméréséből.
Magyarországon még mindig jellemző, hogy sokan a „párna alatt tartják a pénzüket”, hatalmas készpénzállomány van forgalomban. A munkaerőpiacra lépő vagy készülő fiatalok már járatosabbak a digitális bankolásban, kevésbé tartanak az elektronikus pénzkezeléstől, azonban mindössze 31 százalékuk tesz félre minden hónap elején, derül ki a K&H Pályakezdők Jóléti Indexének idei felméréseiből. Ez meglehetősen alacsony arány, mégis a korábbi időszakokhoz képest jelentős növekedést jelent. A megkérdezett fiatalok 27 százalékának nincs megtakarítása, azoknak az aránya, akik rendelkeznek bármilyen megtakarítással, 2017 második félévében 46 százalék.
„Felmérésünkből jól látható, ami a hosszútávon való gondolkodást illeti, továbbra is vegyes a kép. A 19 és 29 év közötti magyar fiatalok 52 százaléka legfeljebb 1 hónapig tudna kizárólag a megtakarításaira támaszkodni. Ugyanez igaz a GYES/GYED-en lévő fiatalok 56 százalékára is, ami szintén elég szomorú aránynak számít. Ugyanekkor az aktív keresők csupán 20 százaléka állította, hogy 1 hónapig bírná fenntartani magát a félretett vagyonából. A megkérdezett fiatalok körében 30 százalék azok aránya, akik legalább fél évig megélnének bevétel nélkül, a megtakarításaik segítségével." - mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezője.
A mostani egyetemisták életük során akár négyszer is munkahelycserére kényszerülhetnek; ezalatt szakmaváltásra szintén érdemes számítani. Rendkívül stresszesen élik meg a pályakezdést a mai fiatalok: bizonytalanok abban, hogy a most megszerzett tudásuk hosszú távon elegendő-e a munkavállaláshoz. Nem független ettől, hogy háromnegyedük úgy gondolja: öt év múlva nem a jelenleg tanult szakmájában fog dolgozni - írja a Népszava a Metropolitan Egyetem (METU) legfrissebb kutatására hivatkozva.Kifejezetten stresszes a pályakezdés az egyetemistáknak, derül ki a legfrissebb kutatásból
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
