Ilyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzéseken

Több ezren jelölték meg a jelentkezési lapon a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzéseket. Milyen ponthatárra számíthattok a kommunikáció- és médiatudomány, szociális és ifjúsági munka, csecsemő- és kisgyermeknevelő, emberi erőforrások és jogi szakképzésen?

  • Eduline

Kommunikáció és média

A kommunikátor szakirányon az Eszterházy Károly Főiskolán volt a legmagasabb a ponthatár, 260 pont kellett, a Kaposvári Egyetemen 250, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 242 pont kellett a bejutáshoz. A legalacsonyabb ponthatárt a Nyíregyházi Főiskolán húzták, oda 210 ponttal lehetett bekerülni.

hvg.hu

A Károli Gáspár Református Egyetem moderátor szakirányán elegendő volt a 210 pont, de a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Nyugat-magyarországi Egyetemen (NYME) is csak 214 pont kellett. Ezzel szemben a Debreceni Egyetemen 264 pontot vártak el. Felvételi ponthatárok: kik kerülhetnek be kommunikáció, politológia, szociológia szakra?

Cikksorozatunk első része
Hány ponttal lehetett bekerülni 2013-ban az öt legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésre? Milyenek voltak a ponthatárok turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, valamint nemzetközi gazdálkodás szakképzésen? Itt olvashatjátok részletes összefoglalónkat.

Szociális és ifjúsági munka

Az ifjúságsegítő szakirányon 210 volt a legalacsonyabb ponthatár, a Debreceni Egyetemre és a Kaposvári Egyetemre lehetett ennyivel bekerülni, míg a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) 214 pont kellett, a Károli Gáspár Református Egyetem nagykőrösi karára pedig 280.

A szociális munkára a legtöbb helyen nehezebb volt bekerülni, bár a Miskolci Egyetemen 208 pont is elég volt. A Debreceni Egyetemre 250, a Nyíregyházi Főiskolára 258, a Károlira pedig 290 pontot kellett vinni.

Csecsemő- és kisgyermeknevelő

A hetedik legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésre tavaly már 200 ponttal be lehetett kerülni, ez volt az akkori minimumponthatár. Az Eszterházy Károly Főiskolára kereken 200, a Debreceni Egyetemre 202, a Nyugat-magyarországi Egyetemre és a Kaposvári Egyetemre 206 pont kellett. A Károli nagykőrösi karán is 202 volt a ponthatár, a budapesti karra viszont már 226 pontot kellett vinni - ez volt a legmagasabb ezen a szakképzésen.

Az idei felvételin már 220 a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, úgyhogy ilyen alacsony ponthatárok biztosan nem lesznek. Felvételi pontszámítás: ilyenek a szabályok a felsőoktatási szakképzéseken.

Emberi erőforrások

Humánpolitikai szakirányra már 212 ponttal be lehetett kerülni, ennyi volt a ponthatár a BGF-en és az Eszterházy Károly Főiskolán is. Pécsett már valamivel több, 230 pont kellett, a Pannon Egyetemen 302 volt a ponthatár.

A személyügyi szakirányon 216 volt a legalacsonyabb ponthatár, az Eszterházy Károly Főiskolára lehetett ennyivel bekerülni, míg a BGF-re és a Pannon Egyetemre is 224 pont kellett, a Pécsi Tudományegyetemre pedig 228. A legnehezebben a Károlira lehetett bekerülni, oda 282 pont kellett. Túl sok diákon ez sem fog segíteni: ilyen lesz a ponthatár a 16 népszerű szakon.

Jogi

Tavaly már 206 ponttal be lehetett kerülni a Miskolci Egyetem jogi szakképzésére, de a Károli Gárspár Református Egyetemen is csak 210 volt a ponthatár, a Szegedi Tudományegyetemen 216, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 218. Ezen kívül Debrecenben indítottak még ilyen képzést, ott viszont már jóval magasabb, 252 volt a ponthatár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.