A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felnőttképzés átvizsgálását kéri, szerintük ugyanis nem minőségi, csak mennyiségi oktatás folyik és ez csak árversenyt eredményez.
A tájékoztatás szerint a tapasztalatok alapján a NAK az oktatásra és a vizsgaszervezési engedély megszerzésére különböző lépéseket szorgalmaz. Példaként közölték: a 2014 májusától csak az aranykalászos gazda-szakképesítésben több mint 16 ezren szereztek bizonyítványt. Ezek mintegy 40 százalékát a 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján indították. Ilyen típusú képzést azonban legkésőbb 2013. augusztus 31-én lehetett elkezdeni, és a kapcsolódó szakmai vizsgát az akkor érvényes szabályok szerint megszervezni.
A szabályozás hiányosságait kihasználva azonban továbbra is nagy számban jelentenek be a vizsgaszervezők olyan, a régi OKJ szerinti, modulrendszerű vizsgát - például mezőgazdasági technikus képesítésben -, amelyben a jelenleg hatályos OKJ szerint 2013. szeptember 1-től képzés csak iskolai rendszerben indítható.
A visszásságok kiküszöbölése érdekében a NAK javaslatot tesz egy, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által fenntartott oktatási intézményekre épülő agrár-felnőttképzési hálózat létrehozására. A javaslat elsősorban ezen hálózat keretein belüli kívánja elérni az agrár felnőttképzési vizsgaközpontok kialakítását és működtetését.
A NAK indítványozza az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgára vizsgaszervezési engedélyt kapott intézmények ellenőrzési és minősítési rendszerének - gyakorlati vizsga tekintetében a gazdasági kamarák közreműködésével történő - kidolgozását és működtetését is - olvasható a közleményben.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
