Amerikában elfogadták az iskolák biztonságát segítő törvényt

Az amerikai képviselőház kétpárti egyetértéssel fogadta el szerdán az oktatási intézmények biztonságát segítő törvényt.

  • MTI
MTI/EPA/Cristobal Herrera

A törvényt elsöprő többséggel, 407:10 arányban szavazták meg, napra pontosan egy hónappal a floridai Parkland iskolájában elkövetett és 17 halálos áldozatot követelő tömegmészárlás után. 

 

A törvény több, egyben mélyebb képzést biztosít iskolai alkalmazottaknak és rendfenntartó erőknek a mentális problémák felismerésére és az ebből eredő gondok kezelésére, külön anyagi forrásokat teremt a névtelen bejelentések rendszerének tökéletesítésére és pótlólagos pénzeket juttat az elrettentést szolgáló intézkedések végrehajtásához, például fémdetektorok és különleges zárszerkezetek felszereléséhez.

Demokrata párti képviselők megpróbáltak nyomást gyakorolni a republikánus törvényhozókra annak érdekében, hogy tárgyaljanak a fegyvervásárlás előtti ellenőrzések szigorításáról és a támadófegyverek betiltásáról is, ám a képviselőház republikánus vezetői leszögezték: még nem akarnak erről tárgyalni, előbb megvárják, hogyan szavaz a szenátus. A szenátus még nem tűzte napirendre a kérdést.

Az amerikai elnök szerint a videójátékok felelősek az iskolai lövöldözésekért

Az amerikai elnök brutális videóval terelné el a figyelmet az iskolai lövöldözések valódi okáról. Február elején 17 halálos áldozatot követelő lövöldözés történt a floridai Parkland egyik középiskolájában, amelynek hatására ismét fellángoltak a fegyvertartással kapcsolatos viták az Egyesült Államokban.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.