Felsőfokú nyelvvizsga kell a jó álláshoz?

Folytatódott a 2013-ban tapasztalt növekedés az online álláshirdetések piacán: idén az első negyedévben összesen 19 ezer 436 pozíciót hirdettek meg a cégek, 40 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor - derül ki a Profession.hu állásportál legfrissebb felméréséből.

  • MTI
Túry Gergely

A Profession.hu első negyedéves adatokat összegző közleményéből az is kiderül: nőtt azon álláshirdetések száma, amelyeknél nem kérnek diplomát vagy nyelvtudást. Ezzel párhuzamosan legtöbben az eladó, a raktáros és a területi képviselő állásokat keresik.

A portál közleménye szerint a cégek leginkább fejlesztőket, könyvelőket és ügyfélszolgálati munkatársakat keresnek, az állások 29 százalékában felsőfokú angol nyelvvizsgával, 75 százalékban diplomával, és 58 százalékban 3 évnél több tapasztalattal. Ezzel szemben a legtöbb jelentkezés az adminisztrációval, vagy értékesítéssel kapcsolatos munkakörökre érkezik, nyelvtudás nélkül.

Tízből kilenc állás teljes munkaidős, ezt követik 4 százalékkal a 6 órás, és 3 százalékkal a 4 órás részmunkaidős hirdetések. Továbbra is Budapesten, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a legkönnyebb, és Nógrádban a legnehezebb állást találni.

Arról, hogy mennyit keresnek a friss diplomások képzési területenként, itt olvashattok, a húsz legnépszerűbb szak végzettjeinek jövedelmét pedig itt találjátok . Mekkora fizetést kapnak a legnépszerűbb alapszakokon végzett pályakezdők? A részletes adatokat itt találjátok. Azt pedig, hogy mi befolyásolja még a pályakezdők fizetését, innen tudhatjátok meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.