Megdöbbentő adatok: 14 évvel rontja az életkilátásokat az alacsony iskolai végzettség

Az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a képzettebbek: az eltérés nagyságát mutató skála két végén Olaszország és Magyarország áll. Míg az olasz férfiak életkilátásait 4 évvel, a magyarokét 14 évvel rontja az alacsony szintű iskolázottság.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Ez az egyenlőtlenség hatalmas veszteség egyéni és országos szinten is. A rossz egészségi állapot hat a foglalkoztatásra, az egyén pedig kevesebb jövedelemre tesz szert élete során. A rossz egészségi állapotú munkaerő pedig rontja az ország termelékenységét és fékezi a gazdasági növekedést - írja a Napi.hu.

Az egészségi állapot javítása olyan tényezőktől függ, mint a jövedelem, az oktatás, a táplálkozás, az egészséges ivóvíz és környezet, a higiénia és az egészségtudatos viselkedés, de kulcsfontosságú tényező a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is.

32 évesen szülnek a diplomás anyák

Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.