A WAMP-os sikersztori: jó üzlet a művészet?

2006-ban indult a WAMP, Budapest legnagyobb dizájnvására, amelyen bútortervezők, festőművészek, szobrászok, ruha- és ékszertervezők mutatják be munkáikat a nagyközönségnek. A vásár egyik megálmodójával és ügyvezetőjével, Matheidesz Rékával beszélgettünk.

  • Eduline

Mi inspirált, hogy létrehozzátok a vásárt?

Elsősorban New York-i és londoni példák: ott a művészet nincs bezárva a négy fal közé, hanem mindenki számára elérhető. Mi ezt szerettük volna: behozni az emberek közé, kivinni az utcára.

Ez akkor Magyarországon újdonságnak számított?

Igen, amikor 2006-ban az első vásárt rendeztük, itthon még nem volt divat a művészet és a vállalkozás, az üzleti élet párosítása. A művészek a föld fölött lebegtek, a gazdasági szereplők pedig komolytalannak tartották ezt az ágazatot, pedig a legdinamikusabban fejlődők közé tartozik. A WAMP szemléletváltást jelentett, azóta több hasonló vállalkozás indult itthon is.

Milyen nehézségekkel szembesültetek a kezdetekkor? Kaptatok valamilyen támogatást?

Pénzügyi támogatást nem kaptunk, önerőből építettük fel a WAMP-ot. Elhatároztuk magunkat, hogy - ha már belevágtunk - végigvisszük. Bár ismeretlen szereplőként nehéz volt kiépíteni a kapcsolatokat, szerencsére hamar sikeres és önjáró lett a vállalkozásunk.

Matheidesz Réka, a WAMP egyik alapítója
WAMP

A művészeti piacon egyébként kevés olyan befektető van, aki hajlandó támogatni egy puszta ötletet - a válság miatt pedig most ők sincsenek jó helyzetben. Ha terméket állítunk elő, erdemes előbb elkészíteni a prototípust, és azzal felkeresni a támogatókat. Ez persze kockázattal jár, hiszen bele kell tenni a munkát, pénzt, erőforrást.

Mit tanácsolsz azoknak, akik egy művészeti vállalkozást szeretnének beindítani?

A legfontosabb, hogy csak akkor vágjanak bele, ha megvan a szabadságuk, hogy időt és pénzt fektessenek a vállalkozásba. Nem érdemes arra várni, hogy rögtön megtérül a befektetés. Nem ajánlom, hogy már az elején befektetőket keressenek, mivel ahhoz a piac ismeretére van szükség, ahhoz pedig idő kell. Fontos, hogy az adott termékben vagy szolgáltatásban is higgyen az illető, és ne csak anyagi érdek vezérelje.

Ha elkészültek a prototípusok, fel kell mérni, hogy mire vevő a piac, és mire nem, esetleg min kell változtani: erre jó lehetőséget ad a WAMP. Végig kell gondolni a célcsoportot, illetve azt is, hogy milyen beruházásigénye van a vállalkozásnak.

A vásár
WAMP

Milyen terveitek vannak a WAMP-pal?

Szeretnénk meghatározóak lenni a közép-kelet-európai piacon is, több magyar művész munkáját vittük már külföldre, és elhoztuk a WAMP-ra a más országokban élőkét. Évente egyszer nemzetközi vásárt tartunk, és egy-egy ország dizájnereit látjuk vendégül a WAMP-on: 2008-ban holland, 2009-ben pedig finn alkotók jöttek hozzánk, a WAMP pedig megjárta már többek között London, Helsinki, Peking és Torinó dizájnrendezvényeit is.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.