Vállalkozhattok szakképesítés nélkül? Itt a válasz

Számos olyan tevékenység létezik, amelyre csak képesítés birtokában indítható vállalkozás. Ennek hiányában vagy elkezdett képzés esetén van-e mód vállalkozásra? Erre a kérdésre válaszol az Adózóna egy cikkben.

  • Eduline

Ha titeket is érdekel, hogy válalkozhattok-e képesítéshez kötött tevékenységre képesítés nélkül, akkor itt a válasz és egy példa a helyzetre.

 Egy fotózással foglalkozó fiatal vállalkozást szeretne indítani, de a fotózás szakképzettséghez kötött vállalkozói tevékenység, és neki nincs meg a végzettsége. Az OKJ-s képzést idén szeptemberben tudja elkezdeni. A megkezdett OKJ-s képzés szakképzettségnek minősül-e, és indíthatja-e a vállalkozást szakképzettként? Illetve, ha nem minősül szakképzettségnek a megkezdett OKJ-s képzés, akkor milyen alternatív lehetőség áll rendelkezésére, hogy hivatalosan fotózhasson és számlát tudjon adni?

A kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt: A már hivatkozott 21/2010. NFGM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján egy adott tevékenység csak a meglévő képesítés birtokában végezhető, függetlenül a tevékenységvégzés formájától. Tehát ez azt jelenti, hogy aki az adott képesítéshez kötött tevékenységet ténylegesen folytatja, annak rendelkeznie kell az ahhoz szükséges végzettséggel. 

A teljes cikket és a választ elolvashatjátok az Adózóna oldalán.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.