Addisz-abebai Egyetem és a Svéd Mezőgazdasági Tudományegyetem kutatói Etiópia nyugati részén végeztek kutatásokat. A kísérleteikre önként vállalkozó alanyok egy olyan szobában aludtak védőháló alatt, ahol ketrecben egy élő csirkét helyeztek el. A vizsgálatokat az élő csirkék mellett a csirkék tollaiból kivont komponensekkel is elvégezték. Az eredmények szerint mindkét esetben "jelentősen csökkent" a moszkitók száma a szobában elhelyezett szúnyogcsapdában.
A maláriaparazita a májban húzódik meg, mielőtt bekerülne a vérkeringésbe. A fertőzést a parazitát hordozó moszkitók viszik be az emberi szervezetbe csípésükkel. Az ENSZ jelentése szerint tavaly majdnem 400 ezer ember életét követelte maláriás fertőzés. Bár a malária által okozott halálesetek és megbetegedések száma csökken, az egészségügyi szakemberek újabb és újabb módszereket keresnek a még mindig nagyon elterjedt betegség elleni védekezésre.
A bazalt kőzete csapdába tudja ejteni a levegő szén-dioxidját, mérsékelve az üvegházhatást. A Science tudományos folyóiratban jelent meg egy izlandi kutatócsoport tanulmánya, miszerint megoldást találtak a szén-dioxid kővé változtatására - írja az . Egy közeli erőműből származó szén-dioxidot a mélyben fekvő bazaltrétegbe vezettek, ahol reakcióba lépve karbonáttá alakult át.
Mivel néhány szúnyogfajta a jelentések szerint már immunissá vált egyes rovarirtókra, az új védekezési módszerek nagyobb szerephez juthatnak - mutatott rá a kutatásról beszámoló BBC.
A Malaria Journal folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy a moszkitók szaglásukkal választják ki azt az állatot, amelyet megcsípnek, és valószínűleg lehet valami visszataszító számukra a csirkék szagában, amiért elkerülik azokat. Habtie Tekie, az Addisz-abebai Egyetem kutatója szerint a csirkék illatanyagából ki kellene vonni azokat a komponenseket, amelyek a moszkitókat távol tartják, és ezt fel lehetne használni a védekezésben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
