A bazalt kőzete csapdába tudja ejteni a levegő szén-dioxidját, mérsékelve az üvegházhatást.
A Science tudományos folyóiratban jelent meg egy izlandi kutatócsoport tanulmánya, miszerint megoldást találtak a szén-dioxid kővé változtatására - írja az Index. Egy közeli erőműből származó szén-dioxidot a mélyben fekvő bazaltrétegbe vezettek, ahol reakcióba lépve karbonáttá alakult át.
A tudósok már régóta tudják, hogy a napjainkban már csak az üledékes mészkőhegységek utalnak arra, hogy évmilliókkal ezelőtt a tengerben élő állatok is képesek voltak mészkőházaikba építve megkötni a szén-dioxidot - természetesen ez ma is lehetséges, de ilyen nagy számban már nem élnek hasonló élőlények. A mostani felfedezés külön érdekessége, hogy vulkanikus kőzettel sikerült csapdába ejteni a levegő szén-dioxidját.
Az izlandi kísérlet eredményeként az erőműből kivezetett gáz 95-98 százalékát sikerült megkötni a kőzetben a két éves periódus alatt, ami hatalmas teljesítmény. Így hatalmas mennyiségben mérsékelhetővé válna a károsanyag-kibocsátás.
A technológiát olyan helyeken lehet alkalmazni, ahol hasonló bazaltrétegek fekszenek az erőművek alatt. Egyelőre a kísérlet nagyobb méretű megismétlésén munkálkodnak a kutatók, ennek sikere esetén világszerte bevezethető lenne az új technológia.
| A témában ajánljuk |
Az ELTE megfejtette, hogy miért utáljuk a kutyaugatást Áttörő felfedezés a kutyákkal kapcsolatban OxfordbanEzt művelik veletek a szúnyogok nyaranta: videó |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
