Ezeket a KRESZ-szabályokat mindenki rosszul tudja - teszteld a tudásodat

Szabad-e kerékpárral kutyát sétáltatni? Melyik oldalon kell tolni a robogót? Kinek van elsőbbsége a zebránál? A kevésbé ismert KRESZ-szabályok listáját a vezess.hu állította össze.

  • Eduline
MTI Fotó: Földi Imre

A vezess.hu összegyűjtötte azt a tíz KRESZ-szabályt, amelyet sokan rosszul (vagy egyáltalán nem) tudnak. Próbáljátok ki, helyesen tudjátok-e megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Mindig a gyalogosnak

van elsőbbsége a zebránál?

Alapesetben igen, de a gyalogos csak akkor léphet le a járdáról, ha "meggyőződött annak veszélytelenségéről", nem zavarhatja vagy tévesztheti meg az autóvezetőket.

Kinek van elsőbbsége

a körforgalomban?

Kevesen tudják, de a KRESZ-ben nincs olyan szabály, hogy a körforgalomban annak van elsőbbsége, aki már benne halad. A körforgalom táblája mindössze olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék - viszont sokszor kiegészül az elsőbbségadásra figyelmeztető táblával is. A körforgalomban párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni, indexelni kell kifelé, és előzni is tilos.

Az út melyik oldalán

kell tolni a bicajt?

Bár a gyalogosoknak az úton a bal oldali közlekedés a kötelező (így látják és hallják, hogy jármű jön feléjük), a kerékpárt, motort, robogót toló embereknek mindig a jobb oldalon kell menniük.

Lehet kutyát sétáltatni

kerékpárral?

Nem. Tilos biciklivel kutyát sétáltatni, a kerékpárosok pedig sem motorral, sem autóval nem húzathatják magukat.

Sebességhatár -

bicajjal?

Biciklivel lakott területen belül maximum 40 km/óra, lakott területen kívül, bukósisakban és utas nélkül 50 km/óra, sisak nélkül 40 km/óra sebességgel lehet haladni. Kerékpárúton 30 km/óra, gyalog- és kerékpárúton 20 km/óra, járdán - amelyen csak akkor lehet biciklizni, ha az úttest erre nem alkalmas - pedig 10 km/óra a sebességhatár.

A lista folytatását itt találjátok. Mennyibe kerül a jogosítvány megszerzése? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.