Vagyonvédelmi szakemberek, szak- és érdekvédelmi szervezetek tiltakoznak a kötelező továbbképzés és vizsga ellen...
Vagyonvédelmi szakemberek, szak- és érdekvédelmi szervezetek tiltakoznak a kötelező továbbképzés és vizsga ellen, amely mintegy 80 ezer vagyonőrt érint - írja a Népszabadság.
A lap csütörtöki száma szerint a tanfolyamokat egy hónapja szervezni kellene, de még nem történt semmi, mindez pedig felélesztette a tiltakozók reményeit. Az ellenzők egyszerű "sarcnak" tartják a képzésért és vizsgáért fizetendő 12 ezer forintot és kifogásolják, hogy a vonatkozó jogszabály a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát jelölte ki a lebonyolításra.
A Belügyminisztérium a tiltakozóknak írt levelében azt írta: a szabályozás célja a vagyonvédelmi szolgáltatások törvényességének, szakmai színvonalának javítása. Egy meg nem nevezett belügyi illetékes a lapnak azt mondta: a tiltakozókat azok az érdekcsoportok "lázíthatják", amelyek az eddigi gyakorlat fenntartásában érdekeltek; korábban ugyanis a munkaügyi központok szinte minden 18-49 év közötti férfit - különböző magáncégek által szervezett - vagyonőrtanfolyamra küldtek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
