Átlagosan két évvel tovább élnek, akik heti több órát olvasnak.
A Social Science & Medicine szeptemberi számában az olvasási szokásokról megjelent tanulmányról számolt be a 444 a Guardian jóvoltából. Három kutató a Yale Egyetemen, Avni Bavishi, Martin Slade és Becca Levy összesen 12 éven keresztül követett 3635 alanyt, akik mind betöltötték az 50. életévüket.
Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol
Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták. Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak.
A kutatás szerint 23 százalékkal kevesebben haltak meg az eltelt évek alatt azok közül, akik hetente legalább 3,5 órát olvastak. Akik ennél kevesebbet, azok is 17 százalékkal tovább éltek, mint az egyáltalán nem olvasók. A kiátlagolt eredmények szerint 23 hónappal élnek tovább azok, akik olvasnak.
A vizsgálatok kizárólag a könyvolvasási szokásokra koncentráltak. A tanulmány szerint az olvasók olyan kognitív képességeket fejlesztenek, amelyek az élet más területén is lecsapódnak, így egészségesebben tudnak élni. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás figyelembe vette a bőrszínt, iskolázottságot és a munkakörülményeket is.
Ha olvasol, jobban megy a foci is
552 labdarúgó tart éppen a labdarúgó Európa-bajnokságra Franciaországba, vállukon 24 ország reményének és elvárásának terhével. A pályán ilyen nyomás alatt nem csak a fizikai teljesítmény, hanem a szellemi kondíció is perdöntő lehet, amit könnyen lehet olvasással acélozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
