Átlagosan két évvel tovább élnek, akik heti több órát olvasnak.
A Social Science & Medicine szeptemberi számában az olvasási szokásokról megjelent tanulmányról számolt be a 444 a Guardian jóvoltából. Három kutató a Yale Egyetemen, Avni Bavishi, Martin Slade és Becca Levy összesen 12 éven keresztül követett 3635 alanyt, akik mind betöltötték az 50. életévüket.
Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol
Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták. Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak.
A kutatás szerint 23 százalékkal kevesebben haltak meg az eltelt évek alatt azok közül, akik hetente legalább 3,5 órát olvastak. Akik ennél kevesebbet, azok is 17 százalékkal tovább éltek, mint az egyáltalán nem olvasók. A kiátlagolt eredmények szerint 23 hónappal élnek tovább azok, akik olvasnak.
A vizsgálatok kizárólag a könyvolvasási szokásokra koncentráltak. A tanulmány szerint az olvasók olyan kognitív képességeket fejlesztenek, amelyek az élet más területén is lecsapódnak, így egészségesebben tudnak élni. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás figyelembe vette a bőrszínt, iskolázottságot és a munkakörülményeket is.
Ha olvasol, jobban megy a foci is
552 labdarúgó tart éppen a labdarúgó Európa-bajnokságra Franciaországba, vállukon 24 ország reményének és elvárásának terhével. A pályán ilyen nyomás alatt nem csak a fizikai teljesítmény, hanem a szellemi kondíció is perdöntő lehet, amit könnyen lehet olvasással acélozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
