Átlagosan két évvel tovább élnek, akik heti több órát olvasnak.
A Social Science & Medicine szeptemberi számában az olvasási szokásokról megjelent tanulmányról számolt be a 444 a Guardian jóvoltából. Három kutató a Yale Egyetemen, Avni Bavishi, Martin Slade és Becca Levy összesen 12 éven keresztül követett 3635 alanyt, akik mind betöltötték az 50. életévüket.
Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol
Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták. Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak.
A kutatás szerint 23 százalékkal kevesebben haltak meg az eltelt évek alatt azok közül, akik hetente legalább 3,5 órát olvastak. Akik ennél kevesebbet, azok is 17 százalékkal tovább éltek, mint az egyáltalán nem olvasók. A kiátlagolt eredmények szerint 23 hónappal élnek tovább azok, akik olvasnak.
A vizsgálatok kizárólag a könyvolvasási szokásokra koncentráltak. A tanulmány szerint az olvasók olyan kognitív képességeket fejlesztenek, amelyek az élet más területén is lecsapódnak, így egészségesebben tudnak élni. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás figyelembe vette a bőrszínt, iskolázottságot és a munkakörülményeket is.
Ha olvasol, jobban megy a foci is
552 labdarúgó tart éppen a labdarúgó Európa-bajnokságra Franciaországba, vállukon 24 ország reményének és elvárásának terhével. A pályán ilyen nyomás alatt nem csak a fizikai teljesítmény, hanem a szellemi kondíció is perdöntő lehet, amit könnyen lehet olvasással acélozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
