A foglalkoztatottak számának csökkenése miatt is több pénz szükséges a szakképzésre, amelybe az eddiginél nagyobb...
A foglalkoztatottak számának csökkenése miatt is több pénz szükséges a szakképzésre, amelybe az eddiginél nagyobb arányban kell bevonni a cégeket is - hangsúlyozta kedden Gúr Nándor és Sós Tamás szocialista parlamenti képviselő.
Az öt főnél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál 33 ezerrel kevesebben dolgoznak most, mint egy évvel ezelőtt, köztük olyanok, akik előtte valamilyen szakképzésben vettek részt - mondta el Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke a KSH adataira hivatkozva. Hozzátette, hogy eközben forráskivonás tapasztalható a szakképzési rendszerben. A két-három évvel ezelőtti összegekhez képest jelentősen, mintegy 30 százalékkal kevesebb a gyakorlati képzésben részt vevők fejkvótája.
Sós Tamás, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság tagja arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz két év alatt mélypontra vitte a szakképzést. "Mást mondanak, és mást cselekszenek. Korábban azt ígérték, hogy növelik a szakképzési hozzájárulásra szánt összeget, de jelenleg mintegy 6-8 milliárd forint hiányzik a szakképzés rendszeréből" - jelentette ki Sós Tamás. Az MSZP-s politikus emlékeztetett arra, hogy a nyáron képviselőtársaival országgyűlési határozattervezetet nyújtottak be annak érdekében, "hogy megállítsuk azt az ámokfutást, ami a szakképzés területén is van".
Javasolták, hogy a jelenleginél hatmilliárd forinttal több jusson az oktatásnak erre a területére. Emellett Sós Tamás szerint ösztönző rendszert kel kialakítani a cégek számára, hogy ne csupán két százalékuk vegyen részt a szakképzésben. Hangsúlyozta: súlyos gondok tapasztalhatók a felnőttképzésben, az élethosszig tartó tanulás területén is. Szerinte a kormány utóbbi időben tett lépései miatt hosszabb és drágább lesz a felnőttképzés.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
