Soha nem volt még ennyi munkanélküli Franciaországban

A francia munkanélküliségi ráta az idén az első negyedévben 9,6 százalék volt, 0,3 százalékkal nőtt az előző...

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

A francia munkanélküliségi ráta az idén az első negyedévben 9,6 százalék volt, 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest  - közölte csütörtökön a francia statisztikai hivatal (INSEE). Franciaországban 1999 óta nem volt ilyen magas a munkát keresők aránya.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normái alapján megállapított munkanélküliségi mutató a tengerentúli megyéket is beszámítva 10 százalék, ami szintén 13 éves rekord. Az előző év első negyedévéhez képest egyébként 0,4 százalékos a növekedés az ország teljes területén. 

Franciaország európai területén 2,746 millió regisztrált munkanélkülit tartottak számon 2012 első negyedévében, 86 ezerrel többet, mint 2011 végén. Az állástalanok száma 1997 óta nem volt ilyen magas.

Valamennyi korosztály esetében növekedett a munkát keresők száma. Legmagasabb az arány a fiatalok esetében: a 15 és 24 év közöttiek körében 0,2 százalékos a növekedés, jelenleg 22,5 százalékuknak, 630 ezer fiatalnak nincs munkája. A 25 és 49 közötti korosztály munkanélküliségi rátája 0,3 százalékkal 8,9 százalékra nőtt (1,6 millió állástalan). Az 50 évesek és annál idősebbek körében 0,2 százalékos emelkedést regisztráltak, az ő esetükben 6,6 százalék a munkanélküliek aránya, ebben a korcsoportban 498 ezer embernek nincs munkája.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.