Május 8-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Sir David Attenborough brit természettudós, természetfilmes, műsorvezető, az ismeretterjesztő televíziózás megújítója.
A nyugat-londoni Isleworthben jött a világra, testvéreivel, Richarddal (a neves filmrendezővel) és Johnnal Leicesterben nőttek fel. Davidet már kiskorában rabul ejtette a fosszíliák és kövek gyűjtése, rajongott a természetért, és elhatározta, hogy életét a természet megismerésének és megismertetésének szenteli - mutatja be a természettudóst az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.
A cambridge-i Clare College-ban zoológiából és geológiából diplomázott, 1947-től a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után egy gyerekkönyv-kiadónál helyezkedett el, majd 1950-ben csatlakozott a BBC-hez. Az első időkben - főnöknője szerint túl nagy foga miatt - nem került képernyőre, ismeretterjesztő műsorok producereként a háttérben dolgozott. Első filmje, az Állatminták készítésekor találkozott Jack Lesterrel, a londoni állatkert egyik kurátorával, akivel 1954-ben elkészítették Zoo Quest című műsorukat, amely Lester betegsége miatt végül Attenborough-val került adásba. A műsorkészítést a BBC általa alapított utazási és felfedezési osztályán folytatta, majd az 1960-as évek elején otthagyta állását, hogy antropológiai tanulmányokkal készítse elő filmes munkáját.
1965 márciusában - a filmezés lehetőségének megtartása mellett - vezetőként csatlakozott a BBC2 csatornához, amelynek arculatát ő alakította ki. A BBC2 újszerű, a művészettől a sporton át a természettudományig terjedő, változatos műsorstruktúrája miatt vált népszerűvé, többek között ők vezették be a biliárd- és rögbiközvetítéseket, és 1967-ben elsőként sugároztak színes adást. Ez utóbbi előnyeinek érzékeltetésére rendelte Attenborough a Nézeteim a civilizációról című 13 részes sorozatot Kenneth Clark művészettörténésztől. Az 1969-ben bemutatott műsor mérföldkő lett a dokumentarista televíziózás történetében.
1969-ben a BBC programigazgatójának nevezték ki, de a három évvel később felajánlott vezérigazgatói állást már nem fogadta el, szabadúszóként tért vissza szenvedélyéhez, az ismeretterjesztéshez. Forgatott Indonéziában, filmsorozatot készített a törzsi művészetről, a felfedezőkről, gyerekeknek szóló sorozatot a legendás állatokról, s közben előkészítette híressé vált trilógiáját. Az Élet a Földön 1979-ben, Az élő bolygó 1984-ben, Az élet megpróbáltatásai 1990-ben készült el. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós stílusának köszönhetően egy csapásra belopta magát a nézők szívébe, és a természetfilmeket a szórakoztató és egyben tartalmas televíziós műsorok rangjára emelte.
Az Élet-sorozatban foglalkozott még az Antarktisszal, a madarakkal, a növényekkel, a gerinctelenekkel és a hüllőkkel is. Emblematikus sorozata mellett Az első édenkert (1987) címmel bemutatta a Földközi-tenger medencéjének történetét, az ősmaradványok iránti szenvedélyéről az Elveszett világok, eltűnt életek (1989) című filmje tanúskodik.
1977 és 2005 között ő volt a narrátora a BBC milliókat a képernyők elé ültető 253 részes Vadvilág sorozatának, a szurikátákról szóló részt (1987) a brit nézők minden idők legjobb természetfilmjévé választották. Ő kalauzol bennünket A természet világa sorozat ötvennél több epizódjában, s a Vadvilág jubileumi sorozatban. Forgatókönyvíróként és narrátorként jegyzi a BBC 2006-ban bemutatott Bolygónk, a Föld című természettudományi megaprodukcióját.
Ő írta és narrálta a pteroszauruszról szóló Repülő szörnyek (2010) című háromdimenziós filmet, az első BAFTA-díjas 3D-s mozit, amelyet további részek követtek. 2013-ban indította el A természet csodái című sorozatát. 2014-ben az ő hangalámondásával jelent meg a BBC ultra HD felbontással készült Life Story sorozata, 2015-ben vele indult el a BBC Earth The Hunt (A vadászat) című műsora, és a Bolygónk, a Föld sorozat 2016-os folytatásához is őt kérték fel közreműködőnek.
A televíziós ismeretterjesztésben kifejtett tevékenységéért "a nagyszerű kommunikátor, a páratlan oktató" néven emlegetett Attenborough műsorait a közszolgálati televíziózás mintapéldájaként dicsérik. 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte, a britek nemzeti kincsükként tekintenek rá, 2002-ben a 100 legnagyobb brit közé szavazták. Ő az egyedüli BAFTA-díjas, aki fekete-fehér, színes, HD és 3D műsorért is megkapta az elismerést. 2009-ben Asztúria Hercege-díjjal tüntették ki. Számos újonnan felfedezett fajt - köztük az Attenborosaurus őshüllőt és az Attenborough-hangyászsünt - neveztek el róla.
Az egész Földet bejárta, hogy felkutassa és bemutassa az élő világ csodáit. Magyarországon a páratlanul gazdag szitakötő- és az Európa többi részéről jóformán eltűnt tiszavirág-populációt kapta lencsevégre. 2002-ben kiadott, majd 2009-ben újra megjelentetett Life on Air című önéletírásával sem zárta le munkás éveit. Életkedve a régi, az ötletekből is kifogyhatatlan: 2015-ben a természetfilmes szövegalámondás stílusában vezette fel Adele Hello című új slágerének videoklipjét.
Kilencvenedik születésnapjára a BBC filmes összeállítással készül, amely - a ma is alkotóereje teljében lévő ünnepelt életszemléletéhez igazodva - a nosztalgiázás helyett inkább a jövő kihívásairól szól.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
