Nincs Halloween horror nélkül. Ezek a legújabbak.
Ismerős a Büszkeség és balítélet című világhírű Jane Austen-regény? Nos, bár korábban sokszor megfilmesítették már a történetet, idén egy zombis verzió is kijött. Igen, jól olvasod, zombis film készült a klasszikus regényből.
A Démonok között 2 igaz történeten alapul. Annak idején a brit Mirror számolt be egy család különös történetéről, amikor az anya a lapnak azt állította, démon szállta meg a házukat. Idén készült el az erről szóló film.
A Vaksötét alapsztroija, hogy pár fiatal betör egy idős, vak veteránhoz, aki azonban leleplezi őket, és kiderül, vaksága ellenére igencsak veszélyes fickóról van szó. Ráadásul egy sötét titkára is fény derül.
A fiú: a címen nem sokat agyaltak, de a feszültségre legalább gondot fordítottak. A film egy dadusról szól, akinek egy bábura kell vigyáznia, amit egy furcsa pár a saját gyerekeként kezel. Bár használati utasítást adnak a bábuhoz, a dadus ezt nem tartja be, és ebből bizony kellemetlenségei adódnak.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
