Azok is jelentkezhetnek államilag támogatott OKJ-s képzésre, akik a felsőoktatásban már elhasználták az összes állami ösztöndíjas félévüket? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Nyáron diplomáztam mesterszakon, de egyelőre nem találtam meg az álommelómat. Szívesen tanulnék még, de már mind a tizenkét államilag finanszírozott félévemet elhasználtam az egyetemen az alap- és a mesterdiploma megszerzéséhez. OKJ-s képzésen még tanulhatok ingyen?
Igen, ugyanolyan feltétlekkel szerezhetsz OKJ-s szakképesítést, mint azok, akik egyáltalán nem tanultak felsőoktatási intézményben.
A diploma ugyanis - az OKJ-s képzés ingyenessége szempontjából - nem számít szakképesítésnek, vagyis az új szabályok szerint a diploma megszerzése után akár két képzésen is tanulhattok állami támogatással.
A dolog egyébként fordítva is igaz: ha OKJ-s szakképesítést szereztetek, attól még tanulhattok állami ösztöndíjas hallgatóként valamelyik egyetemen vagy főiskolán, ha eléritek a felvételi ponthatárokat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
