Van pár olyan kérdés, ami a legtöbb egyetemista fejében megfordul, amikor közel a diplomához vagy a diploma után belekezd a felnőtt életbe. Összegyűjtöttük őket. Ha ti is voltatok már ebben a helyzetben akkor, biztosan ismeritek őket.
1. Vajon mi kell az államvizsgára?
2. Hogy lesz ezek után munkám?
3. Mi lesz, ha soha nem tudok elhelyezkedni?
4. Vajon meg fogok tudni élni?
5. Akkor most már nem lesz időm bulizni?
6. Mostantól mindig korán kell kelni?
7. Akkor most felnőtt vagyok?
8. Miért ilyen drága a felnőtt BKV bérlet?
Ma este derülnek ki a ponthatárok a felsőoktatási felvételin. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a pontszámításról, az idei jelentkezési adatokról és arról, hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek.
Van olyan, akinek eltűntek a nyelvvizsgáért járó pluszpontjai, másnál pedig megváltozott a pontszámítás módja.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Összeszedtük, korábban milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes képzésekre.
Percről percről tudósításunkból megtudhatjátok a legfontosabb információkat, ott leszünk a Pont-Ott-Partin, és este nyolckor pedig megnézhetitek nálunk az összes ponthatárt.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
