Nyári munka: milyen szerződést kell kötni?

Pénteken kezdődik a 11 hetes nyári szünet – az általános iskolákban 747 547, a középiskolákban pedig 428 291 diák...

  • eduline/mti
Több mint 200 ezer diák vállal munkát nyáron

Pénteken kezdődik a 11 hetes nyári szünet – az általános iskolákban 747 547, a középiskolákban pedig 428 291 diák számára ért véget a 2011/2012-es tanév, jelentős részük munkát vállal.

A munka törvénykönyve alapján munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte, a törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – a 15. életévét betöltött tanulók foglalkoztatását is engedélyezi, de csak akkor, ha a diák általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában tanul, nappali tagozaton. 

A munkavégzés bármely formájához kell adóazonosító jel. A diákokat lehet alkalmazni munkaviszonyban; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, például bébiszitterként.

Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató iskolaszövetkezeti tanulók, hallgatók munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

A NAV adataik alapján iskolaszövetkezeteknél mintegy 200 ezer diák vállal munkát, ez azonban töredéke azoknak, akik nyáron valóban dolgoznak majd.

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.