Pénteken kezdődik a 11 hetes nyári szünet – az általános iskolákban 747 547, a középiskolákban pedig 428 291 diák...
Pénteken kezdődik a 11 hetes nyári szünet – az általános iskolákban 747 547, a középiskolákban pedig 428 291 diák számára ért véget a 2011/2012-es tanév, jelentős részük munkát vállal.
A munka törvénykönyve alapján munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte, a törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – a 15. életévét betöltött tanulók foglalkoztatását is engedélyezi, de csak akkor, ha a diák általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában tanul, nappali tagozaton.
A munkavégzés bármely formájához kell adóazonosító jel. A diákokat lehet alkalmazni munkaviszonyban; munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, például bébiszitterként.
Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató iskolaszövetkezeti tanulók, hallgatók munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.
A NAV adataik alapján iskolaszövetkezeteknél mintegy 200 ezer diák vállal munkát, ez azonban töredéke azoknak, akik nyáron valóban dolgoznak majd.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
