Nem jeleznek vissza, miután jelentkezel egy állásra? Lehet, hogy ez az oka:

Sok álláskereső visszatérő problémája, hogy állás jelentkezésükre semmiféle válasz nem érkezik, még egy elutasítás sem. Ezek az álláskeresők általában vagy magukat hibáztatják, vagy különböző összeesküvés elméleteket gyártanak az okokról. Valójában többnyire ésszerű okai vannak annak, hogy miért nem kapunk választ a jelentkezésünkre. - írja a Jobline.

  • Eduline

Pixabay

Az állásra már megvan a kiszemelt nyertes. Azonban amíg a sikeresen kiválasztott személy nem írja alá a munkaszerződést, a munkaadók az állás hirdetést addig is aktívan hagyják. Ugyanis sok dolog jöhet még közbe: az igazgató megvétózza a HR-es döntését, a jelentkező egy másik ajánlatot fogad el, vagy mégsem akar költözni, jelenlegi munkaadója sikeresen marasztalja egy mgagasabb fizetéssel, stb. Ha ez bekövetkezik, csak akkor veszik elő az idő közben beérkezett új jelentkezéseket. Addig azonban jelentkezésünket sem elfogadni, sem elutasítani nem tudja a döntéshozó, és lehet, épp ezért nem kapunk választ sem.

A közvetítő szándékosan adatbázist épít. Ebben az egyébként nem egészen etikus esetben az állásközvetítő egy már nem aktuális állást azért hirdet tovább, mert arra számít, hogy a közeljövőben hasonló állásajánlatokat fog kapni, és akkor azonnal be tud mutatni megfelelő önéletrajzokat. Az egyetlen előnye ennek az álláskereső részére, hogy így lehet, hogy pár hónap múlva viszont felhívják egy hasonló munkalehetőség ügyében.

A teljes cikkkel elolvashatjátok a Jobline-on.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.