Elsősorban nem munkaerő-piaci igények alapján választanak egyetemi-főiskolai képzést a felvételizők - írja a Profession.hu.
"Minden évben vannak divatos szakok a felvételizők körében, amelyekre annak ellenére nagy a túljelentkezés, hogy az álláspiac ezeken a területeken már telített. A fiatalok a legtöbb esetben nem mérlegelik a jelentkezésnél, hogy tanulmányaik befejezése után az általuk kiválasztott szakon szerzett diplomával mekkora eséllyel indulnak majd az álláspiacon" - nyilatkozta Martis István, a Profession.hu vezetője.
Az idei felvételin a gazdálkodási és menedzsment alapszak volt a legnépszerűbb, erre hétezren jelentkeztek, az osztatlan szakok közül pedig a jogászképzés tarolt. Ehhez képest a Profession adatai szerint jogászt alig keresnek a munkáltatók, a gazdálkodási és menedzsment szakosoknak sem kedvez a munkaerőpiac, és a legnépszerűbb tíz alapszak közé került ápolás és betegellátás szakon szerzett diplomával sem egyszerű elhelyezkedni. A tíz legnépszerűbb szakról itt olvashattok.
Jó hír viszont a műszaki és informatikai pályára készülőknek, hogy mérnöki és programozói állásajánlatokból sokkal könnyebben tudnak válogatni a friss diplomások. A gépészmérnöki, a műszaki menedzser, a mérnökinformatikus és a gazdaságinformatikus szak tehát nem véletlenül került be a tíz legnépszerűbb közé. A pályakezdő mérnökök legfrissebb fizetési adatairól itt olvashattok, arról pedig, hogy mely szakokkal lehet a legjobban, illetve a legrosszabbul keresni, itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
