Az európaiak egy börtönbe került lázadónak köszönhetik a fogkefét, de persze a kínaiak ebben is megelőzték a Nyugatot. Évezredekkel ezelőtt egészen undorító módszerekre fanyalodtak a tiszta fogra vágyók.
Talán nem meglepő, hogy az emberek már évezredek óta tisztítják a fogukat. Persze korábban nem kefével tették ezt, hanem mindenféle alternatív megoldást eszeltek ki.
Hippokratész például azt ajánlotta, hogy egy gyapjúpamacsot áztassanak mézbe, és azzal dörzsöljék a fogukat a kor emberei. Az ókorban gyakori volt, hogy finom szemcséjű homokot dörzsöltek a fogra, vagy emberi vizeletet. Az utóbbiban található karbamid egyébként képes fehéríteni a fogat.
A mai fogkefék ősét Kínában fejlesztették ki valamikor a középkor végén. A kínaiak bambuszt használtak, amire disznószőrt erősítettek sörteként.
Európában egy bizonyos Willian Addis terjesztette el a fogkefét valamikor a 18. század végén. Addist lázadás kirobbantása miatt börtönözték be, a cellájában pedig söprögetés közben jött rá, hogy ha a padlót tisztítja a seprű, a fog számára is hasznos lehet egy, persze kisebb méretben. A prototípust állati csontból és sörtéből még a börtönben előállította, szabadulása után pedig kereskedni kezdett a találmánnyal, így őrült gazdagon halt meg 1808-ban.
A ma ismert, steril csomagolásban kapható műanyag fogkeféket csak 1938 után kezdték gyártani, ekkor találták fel ugyanis alapanyagát, a nejlont. A gyártás logikája még ma is Addis fogkeféjét követi, a nyélre lyukakat fúrnak, amibe sörtéket ragasztanak.
A többi tudnicool cikkünket itt találod.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
