Az európaiak egy börtönbe került lázadónak köszönhetik a fogkefét, de persze a kínaiak ebben is megelőzték a Nyugatot. Évezredekkel ezelőtt egészen undorító módszerekre fanyalodtak a tiszta fogra vágyók.
Talán nem meglepő, hogy az emberek már évezredek óta tisztítják a fogukat. Persze korábban nem kefével tették ezt, hanem mindenféle alternatív megoldást eszeltek ki.
Hippokratész például azt ajánlotta, hogy egy gyapjúpamacsot áztassanak mézbe, és azzal dörzsöljék a fogukat a kor emberei. Az ókorban gyakori volt, hogy finom szemcséjű homokot dörzsöltek a fogra, vagy emberi vizeletet. Az utóbbiban található karbamid egyébként képes fehéríteni a fogat.
A mai fogkefék ősét Kínában fejlesztették ki valamikor a középkor végén. A kínaiak bambuszt használtak, amire disznószőrt erősítettek sörteként.
Európában egy bizonyos Willian Addis terjesztette el a fogkefét valamikor a 18. század végén. Addist lázadás kirobbantása miatt börtönözték be, a cellájában pedig söprögetés közben jött rá, hogy ha a padlót tisztítja a seprű, a fog számára is hasznos lehet egy, persze kisebb méretben. A prototípust állati csontból és sörtéből még a börtönben előállította, szabadulása után pedig kereskedni kezdett a találmánnyal, így őrült gazdagon halt meg 1808-ban.
A ma ismert, steril csomagolásban kapható műanyag fogkeféket csak 1938 után kezdték gyártani, ekkor találták fel ugyanis alapanyagát, a nejlont. A gyártás logikája még ma is Addis fogkeféjét követi, a nyélre lyukakat fúrnak, amibe sörtéket ragasztanak.
A többi tudnicool cikkünket itt találod.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
